A budapesti Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában megtették a szükséges intézkedéseket, otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akikhez Kínából januárban vendégek érkeztek, de a tanítás a szokás rendjében működött és működik is tovább.
A XV. kerületi Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában a tanítás órarend szerint elindult, és minden órát megtartottak – számolt be a hvg.hu-nak Erdélyi Zsuzsanna intézményvezető, aki azt is elmondta: a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet miatt felvették a kapcsolatot a Nemzeti Népegészségügyi Központtal. Az ő útmutatásukat figyelembe véve egy intézkedési és prevenciós tervet állítottak össze, melyet az iskola fenntartójával egyeztettek.
Az iskolában megelőző intézkedések történtek, az elmúlt napokban az iskolát fertőtlenítették, és a WHO ajánlásai alapján az intézményben kiemelt figyelmet fordítanak a gyakori kézmosásra, melyhez fertőtlenítő hatású szappant használnak - írják.
A kínai tanulók szülei elektronikus naplón keresztül értesítést kaptak, hogy azok a családok, akikhez a januári hónapban Kínából rokonok, vendégek, ismerősök érkeztek a lappangási idő alatt, ne küldjék gyermekeiket iskolába. Az iskola kérését az érintett szülők nyugtázták, és együttműködésükről biztosították az intézményt. A tananyagot e-naplón keresztül továbbítják az érintett tanulók részére, és az iskolába jövetelüket követően a pedagógusok gondoskodni fognak az esetleges lemaradások pótlásáról.
Az intézményvezető szerint az iskolában nem éreznek pánikot sem a magyar, sem a kínai tanulók, pedagógusok körében.
Koronavírus: levélben hívta fel a figyelmet az ELTE a betegségek megelőzésére
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) köremailben figyelmeztette hallgatóit és munkatársait a koronavírus megelőzéséről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
