A január közepén szakmai egyeztetésen Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár és Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem szakszervezeti elnöke is részt vett.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kiemelten a bérkérdésekkel és a fenntartóváltási folyamatokkal kapcsolatban kereste meg az ITM miniszterét - írják közleményükben. A FDSZ ősszel kidolgozott bértáblája kapcsán pozitívan vélekedettek a minisztériumi vezetők, reményeik szerint még idén megvalósulhat egy béremelés.
A bér és a modellváltási folyamatok kapcsán felmerült, hogy egy külön felsőoktatási bértáblát vezessenek be, amely a fenntartói modelltől és a közalkalmazotti bértáblától független garanciát jelenthet a munkatársaknak. A modellváltás kiterjesztése kapcsán elhangzott, hogy olyan intézmények jöhetnek csak szóba, ahol a gazdálkodás jelenleg is jól működik és a minisztérium garanciát lát az új rendszerben is stabil működésre.
A Budapesti Corvinus Egyetem kapcsán szóba kerültek különböző problémák, amelyek megoldására a minisztérium korrekciós intézkedéseket kíván tenni.
A találkozó résztvevői összefoglalóként konstatálták, hogy a minisztérium és a szakszervezet álláspontjai közeledtek egymáshoz, továbbiakban is fontosnak tartják a rendszeres érdekegyeztetés - emeli ki a szakszervezet.
Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő
A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
