Új épületbe költöztetik a Szarvason maradó agrárképzést

A szarvasi pedagógiai főiskola épületébe költözteti februártól a Szent István Egyetem (SZIE) a városban átmenetileg megmaradó agrárképzést. A kar oktatói levélben fordultak a rektorhoz és az oktatási jogok biztosához.

  • Eduline/MTI

A január 28-ai keltezésű levelükben a szarvasi kampusz oktatói azt írták, nem hivatalos formában három nappal az új félév kezdete előtt értesültek arról, hogy az oktatást az eddigi épület helyett a szeged-csanádi egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola pedagógiai karának két épületébe kívánja az egyetem áthelyezni.

Ott "általános iskolai oktatás is folyik, nincs lehetőség laborok kialakítására, nincs elegendő tanterem és iroda sem az oktatók számára. A kiszemelt épületben oktatást, fogadóórákat, személyes konzultációkat nem lehet normális körülmények között folytatni" - írták. A levelet elküldték a rektornak, a SZIE szenátusának, az oktatási jogok biztosának, a város polgármesterének és a térség országgyűlési képviselőjének is.

A SZIE szenátusa 2019. október 30-i ülésén határozott arról, hogy Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább a szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, feladata a kutatás és a továbbképzések szervezése lesz, graduális képzést a 2020-2021-es tanévben nem indítanak.

Az intézet idén február 1-jétől közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik. A Szarvason tanuló hallgatók tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezik be, egyéni döntésüknek megfelelően kifutó rendszerben Szarvason vagy választásuk szerint Gödöllőn.

Ennyien kerülhetnek be a idén a Debreceni Egyetemre - itt vannak a számok

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételin valamilyen felsőoktatási képzésre. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. Második rész: Debreceni Egyetem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.