Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételin valamilyen felsőoktatási képzésre. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. Második rész: Debreceni Egyetem.
A Debreceni Egyetemre idén összesen 15 832-en kerülhetnek be, nappali képzésen 11 119-en, esti és levelező munkarendben 4564-en, távoktatásban pedig 149-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Ebből a legtöbben Debrecenben tanulhatnak majd (9448-an), de sokan tanulhatnak majd az egyetem nyíregyházi (752-en) és szolnokik (468-an) karán is
Mit jelent a kapacitásszám?
A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, vagyis összesen ennyi elsőévest vehet fel az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.
A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
