Hogyan tanulhattok egyszerre két szakon az egyetemen, főiskolán?

Hogyan felvételizhettek másik szakra, ha már a felsőoktatásban tanultok, és hogyan fogynak az állami ösztöndíjas féléveitek? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha már egyetemre, főiskolára jártok, de szeretnétek elkezdeni még egy szakot állami ösztöndíjas formában, a legfontosabb, amire figyelnetek kell, az a támogatott félévek száma. Ugyanis ha két képzést egyszerre végeztek, duplán fogynak a féléveitek.

Jó hír ugyanakkor, hogy nemcsak két alapszakot, hanem két mesterszakot is végezhettek egyszerre, sőt, mesterképzésesként akár egy újabb alapképzést is elkezdhettek, feltéve persze, hogy még van állami ösztöndíjas félévetek.

A felsőoktatásban összesen 12 féléven keresztül tanulhattok ingyenesen, vagyis állami ösztöndíjasként, kivéve, ha ennél hosszabb a szak képzési ideje - ebben az esetben 14 félév lesz a támogatási idő. Az állami félévekbe nem számítanak bele a passzív szemeszterek, illetve azok sem, amelyeket betegség, szülés vagy más, előre nem látható vagy fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek. Egy adott képzésen a képzési időn túl még két félévet végezhettek el támogatott formában.

Ha ingyenesen szeretnétek tanulni, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve hogy a diploma megszerzési után húsz éven belül az állami ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) hazai munkaviszonyt tartotok fenn. Itt olvashatjátok a részleteket:

Felvételi 2020: ezeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be

Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik ingyen tanulnak a felsőoktatásban? Itt van minden tudnivaló a kötelezettségekről, a kivételekről és arról, hogy kik mentesülhetnek alóluk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.