Felvételizők bajban: újabb oldalak, amik segíthetnek a döntésben

Idén felvételiztek és kérdésetek van a választott képzésetekkel kapcsolatban? Jó hírünk van: 2020 januárjától elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

A két online keresőfelület célja, hogy az érdeklődők, felvételizők átfogó képet kapjanak felsőoktatási tanulmányaik, valamint munkaerőpiaci lehetőségeik összefüggéseiről - írja az Oktatási Hivatal a most megjelent felületekről.

A frissdiplomásokkal kapcsolatos modul esetében a 2011-től 2018-ig terjedő időszakban megnézhetitek a végzettek jelenlegi munkastátuszát, megtudhatjátok, hogyan jutottak első munkájukhoz, milyen mértékben tudják hasznosítani munkájukban a képzés során szerzett tudást és képességeket, és mennyire elégedettek a jelenlegi munkájukkal. Kiderül továbbá, milyen arányban dolgoztak az abszolutóriumuk idején, s ha végzettség nélkül léptek ki a munkaerőpiacra, érezték-e a diploma hiányát - írják.

Az aktív hallgatókkal kapcsolatban - ahol a 2012-es, 2014-es, 2016-os és 2018-as év adatfelvételeinek eredményei jelennek meg - olyan kérdésekre kaphattok választ, mint hogy dolgoztak-e tanulmányaik alatt, folytattak-e képzésükkel párhuzamosan egyéb tanulmányokat, tanultak-e külföldön, vagy tervezik-e, hogy külföldön tanuljanak, valamint hogy mi motiválta őket abban, hogy egy adott képzési területet válasszanak.

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára. Ha bizonytalanok vagytok abban, milyen szakot vagy egyetemet válasszatok? Akkor most segítünk egy kicsit a döntésben.

Öt lépés a felvételihez: ezeket érdemes megfogadni, ha nem vagytok biztosak a döntésetekben

Még bő egy hónapig, február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára. Ha bizonytalanok vagytok abban, milyen szakot vagy egyetemet válasszatok? Akkor most segítünk egy kicsit a döntésben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.