Négy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt az informatikai képzéseken tanulók száma

Továbbra is nagy a hiány, de 2016-hoz képest több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen tanulnak. Digitális élményközpontok elindítását is ösztönözi a kormány, hogy "az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni".

  • Eduline/MTI

Egyre növekszik az érdeklődés a felsőoktatási informatikai képzések iránt, és a kormány továbbra is arra biztatja a fiatalokat, válasszák minél többen az ilyen típusú képzéseket - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schandta Tamás kifejtette: az erőfeszítések eredménye a felvételi statisztikákon is látszik, 2019-ben a felsőoktatásba jelentkező mintegy 126 ezer diák több mint 10 százaléka, csaknem 14 ezren jelentkeztek valamilyen informatikai szakra. Közülük mintegy 7600-an be is kerültek az egyetemre. 2018-hoz képest tavaly mintegy 6 százalékkal, 2016-hoz képest pedig több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat - közölte az államtitkár.

Azért, hogy az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni, úgynevezett digitális élményközpontok elindítását is ösztönözik. Győrben már meg is nyílt a MobillTy, az első ilyen létesítmény, és további három élményközpont megnyitását is tervezik: Budapesten, Debrecenben és Zalaegerszegen.

Kérdésre a parlamenti államtitkár elmondta: idén 41 kiemelt szakon csökkentették 400 pontra a ponthatárokat, a legjelentősebb a jogászképzésnél volt a mérséklés, ahol 440 pontról 350-re vették vissza a bekerülési küszöböt. Nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra csökken a bekerülési ponthatár.

Az a cél, hogy azok is bejuthassanak a felsőoktatásba államilag támogatott képzésekre, akik nem rendelkeznek jelentős többletpontszámmal, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően zárták - jelezte Schanda Tamás.

Továbbra is komoly probléma az informatikushiány - mit tehetnek az egyetemek?

Egyre többen jelentkeznek informatikusképzésre, és ami nagyon fontos, hogy az első helyes jelentkezések száma is emelkedik - mondta el egy interjúban Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.