Négy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt az informatikai képzéseken tanulók száma

Továbbra is nagy a hiány, de 2016-hoz képest több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen tanulnak. Digitális élményközpontok elindítását is ösztönözi a kormány, hogy "az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni".

  • Eduline/MTI

Egyre növekszik az érdeklődés a felsőoktatási informatikai képzések iránt, és a kormány továbbra is arra biztatja a fiatalokat, válasszák minél többen az ilyen típusú képzéseket - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schandta Tamás kifejtette: az erőfeszítések eredménye a felvételi statisztikákon is látszik, 2019-ben a felsőoktatásba jelentkező mintegy 126 ezer diák több mint 10 százaléka, csaknem 14 ezren jelentkeztek valamilyen informatikai szakra. Közülük mintegy 7600-an be is kerültek az egyetemre. 2018-hoz képest tavaly mintegy 6 százalékkal, 2016-hoz képest pedig több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat - közölte az államtitkár.

Azért, hogy az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni, úgynevezett digitális élményközpontok elindítását is ösztönözik. Győrben már meg is nyílt a MobillTy, az első ilyen létesítmény, és további három élményközpont megnyitását is tervezik: Budapesten, Debrecenben és Zalaegerszegen.

Kérdésre a parlamenti államtitkár elmondta: idén 41 kiemelt szakon csökkentették 400 pontra a ponthatárokat, a legjelentősebb a jogászképzésnél volt a mérséklés, ahol 440 pontról 350-re vették vissza a bekerülési küszöböt. Nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra csökken a bekerülési ponthatár.

Az a cél, hogy azok is bejuthassanak a felsőoktatásba államilag támogatott képzésekre, akik nem rendelkeznek jelentős többletpontszámmal, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően zárták - jelezte Schanda Tamás.

Továbbra is komoly probléma az informatikushiány - mit tehetnek az egyetemek?

Egyre többen jelentkeznek informatikusképzésre, és ami nagyon fontos, hogy az első helyes jelentkezések száma is emelkedik - mondta el egy interjúban Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.