Pénz, fejlődés, életmód: kiderült, miért tanulnak tovább a diákok

2018-ban az alapszakos hallgatók elsősorban a magas jövedelem, a szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód reményében vettek részt a felsőoktatásban - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.

2018-ban összesen 11 754 aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. Azzal kapcsolatban, hogy miért szeretnének diplomát szerezni, hat lehetőség közül kettőt jelölhettek meg.

Tízből hat hallgató (63, illetve 61 százalék) választotta a magas jövedelmet, illetve a szakmai, intellektuális fejlődést, majdnem 55 százaléknak pedig a kötetlenebb életmód is nagyon fontos volt. Vezetői pozícióra, karrierre tízből három válaszadó vágyott, a munkanélküliség elkerülését a diákok negyede, a külföldi munkavállalást pedig 13 százalékuk jelölte meg a diplomaszerzés indokaként.

Az alapszakos hallgatók motivációi 2018-ban
diplomantul.hu

Az osztatlan képzéseken tanulók esetében kicsit másképp néz ki a kép: 2018-ban 2575 ilyen diák töltötte ki a kérdőívet. A szakmai, intellektuális fejlődés és a kötetlenebb életmód vezet - ezeket a válaszadók 77, illetve 70 százaléka jelölte meg a felsőoktatásban való részvétel okaként. A magas jövedelmet 56 százalék választotta. A munkanélküliség elkerülését a diákok 28 százaléka, a vezetői pozíciót, karriert 20 százaléka, a külföldi munkavállalást 9 százaléka választotta a két legfontosabb indok egyikeként.

Az osztatlan szakos hallgatók motivációi 2018-ban
diplomantul.hu

A mesterszakosok számára - 2018-ban 2586-an töltötték ki a kérdőívet - a kötetlenebb életmód már kevésbé volt fontos: minden negyedik diák jelölte meg. A szakmai, intellektuális fejlődésre, illetve a magas jövedelemre itt is sokan "szavaztak": a hallgatók 65, illetve 60 százaléka. A vezetői pozíciót, karriert 31 százalék, a munkanélküliség elkerülését 16 százalék, a külföldi munkavállalást pedig 8 százalék választotta a diplomaszerzés indokaként.

A mesterszakos hallgatók motivációi 2018-ban
diplomantul.hu

Itt vannak az adatok: minden negyedik alapszakos hallgatónak állandó munkája van

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.