Ezt minden egyetemistának ismernie kell, akár a diplomátok is múlhat rajta

Februárban kezditek az egyetemet vagy éppen már gólyák vagytok, de vannak kérdéseitek a tárgyfelvétellel, kreditekkel kapcsolatban? Fontos dologra hívjuk fel a figyelmet.

  • Eduline

Mintatanterv vagy tanegységlista - ezt a dokumentumot minden egyetemistának érdemes megszereznie, letöltenie és figyelemmel követnie a felsőoktatási évek alatt, lehetőleg már a képzés megkezdésekor. Ugyanis nem elég adott szakra bekerülve csak a Neptunban megjelenő órákat felvenni, a képzéseteknek van egy konkrét terve, menete, meghatározott kreditekkel, amelyekre, ha nem figyeltek, könnyen zátonyra futhattok.

A Neptun ugyanis nem mindig csak a mintatantervnek megfelelő órákat hozza be tárgyfelvételkor, vagy legalább is előfordul, hogy nem a számotokra megfelelő kódon. Előfordulhat, hogy egy-egy kötelező tárgyat bár elvégeztek, a képzés végén - mikor minden teljesített kreditet, tárgyat át kell néznetek - kiderül, hogy rossz kódon vettétek fel, emiatt az utolsó hajrában még plusz hivatalos papírokkal, tanulmányi osztályra járással kell töltenetek az időtöket. Ugyanis ezeket a krediteket el kell fogadtatnotok az intézményen belül a saját kötelező kódra - ez pedig nem más, mint a sokak által már ismert kreditelismertetés vagy -elfogadtatás.

Tehát ha ezt szeretnétek elkerülni, érdemes magatoknak is külön vezetitek a már teljesített és folyamatban lévő tárgyak listáját. Hol találjátok meg a saját szakotok tanegységlistáját? Általában az egyetemek honlapján eléritek a saját szakotokra vonatkozó, néhány esetben évekre bontva feltöltött listákat - ezért a kezdésetek évét is figyeljétek, jól szerepeljen a dokumentum letöltésekor. Ugyanis, ha azóta, hogy elkezdtétek az egyeremet megváltozhatott a szakotokon elvárt tanegységek listája vagy kódjai, ezért fontos, hogy a rátok vonatkozó dokumentumot töltsétek le.

A kreditekről - például a típusairól - még többet itt olvashattok.

Egyetem és középiskola? Ezek az alapvető különbségek a két rendszer között

Elindult a 2020-as felvételi, nehéz időszak vár a diákokra. Azonban a felvételi csak a kezdet. Mi a különbség az egyetem és a középiskola között? Mik lehetnek a felsőoktatás legnagyobb buktatói, és hogyan lehet elkerülni, hogy a legszebb éveitek katasztrófába fulladjanak? Ennek jártunk most utána.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.