Februárban kezditek az egyetemet vagy éppen már gólyák vagytok, de vannak kérdéseitek a tárgyfelvétellel, kreditekkel kapcsolatban? Fontos dologra hívjuk fel a figyelmet.
Mintatanterv vagy tanegységlista - ezt a dokumentumot minden egyetemistának érdemes megszereznie, letöltenie és figyelemmel követnie a felsőoktatási évek alatt, lehetőleg már a képzés megkezdésekor. Ugyanis nem elég adott szakra bekerülve csak a Neptunban megjelenő órákat felvenni, a képzéseteknek van egy konkrét terve, menete, meghatározott kreditekkel, amelyekre, ha nem figyeltek, könnyen zátonyra futhattok.
A Neptun ugyanis nem mindig csak a mintatantervnek megfelelő órákat hozza be tárgyfelvételkor, vagy legalább is előfordul, hogy nem a számotokra megfelelő kódon. Előfordulhat, hogy egy-egy kötelező tárgyat bár elvégeztek, a képzés végén - mikor minden teljesített kreditet, tárgyat át kell néznetek - kiderül, hogy rossz kódon vettétek fel, emiatt az utolsó hajrában még plusz hivatalos papírokkal, tanulmányi osztályra járással kell töltenetek az időtöket. Ugyanis ezeket a krediteket el kell fogadtatnotok az intézményen belül a saját kötelező kódra - ez pedig nem más, mint a sokak által már ismert kreditelismertetés vagy -elfogadtatás.
Tehát ha ezt szeretnétek elkerülni, érdemes magatoknak is külön vezetitek a már teljesített és folyamatban lévő tárgyak listáját. Hol találjátok meg a saját szakotok tanegységlistáját? Általában az egyetemek honlapján eléritek a saját szakotokra vonatkozó, néhány esetben évekre bontva feltöltött listákat - ezért a kezdésetek évét is figyeljétek, jól szerepeljen a dokumentum letöltésekor. Ugyanis, ha azóta, hogy elkezdtétek az egyeremet megváltozhatott a szakotokon elvárt tanegységek listája vagy kódjai, ezért fontos, hogy a rátok vonatkozó dokumentumot töltsétek le.
A kreditekről - például a típusairól - még többet itt olvashattok.
Egyetem és középiskola? Ezek az alapvető különbségek a két rendszer között
Elindult a 2020-as felvételi, nehéz időszak vár a diákokra. Azonban a felvételi csak a kezdet. Mi a különbség az egyetem és a középiskola között? Mik lehetnek a felsőoktatás legnagyobb buktatói, és hogyan lehet elkerülni, hogy a legszebb éveitek katasztrófába fulladjanak? Ennek jártunk most utána.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
