Ezt minden egyetemistának ismernie kell, akár a diplomátok is múlhat rajta

Februárban kezditek az egyetemet vagy éppen már gólyák vagytok, de vannak kérdéseitek a tárgyfelvétellel, kreditekkel kapcsolatban? Fontos dologra hívjuk fel a figyelmet.

  • Eduline

Mintatanterv vagy tanegységlista - ezt a dokumentumot minden egyetemistának érdemes megszereznie, letöltenie és figyelemmel követnie a felsőoktatási évek alatt, lehetőleg már a képzés megkezdésekor. Ugyanis nem elég adott szakra bekerülve csak a Neptunban megjelenő órákat felvenni, a képzéseteknek van egy konkrét terve, menete, meghatározott kreditekkel, amelyekre, ha nem figyeltek, könnyen zátonyra futhattok.

A Neptun ugyanis nem mindig csak a mintatantervnek megfelelő órákat hozza be tárgyfelvételkor, vagy legalább is előfordul, hogy nem a számotokra megfelelő kódon. Előfordulhat, hogy egy-egy kötelező tárgyat bár elvégeztek, a képzés végén - mikor minden teljesített kreditet, tárgyat át kell néznetek - kiderül, hogy rossz kódon vettétek fel, emiatt az utolsó hajrában még plusz hivatalos papírokkal, tanulmányi osztályra járással kell töltenetek az időtöket. Ugyanis ezeket a krediteket el kell fogadtatnotok az intézményen belül a saját kötelező kódra - ez pedig nem más, mint a sokak által már ismert kreditelismertetés vagy -elfogadtatás.

Tehát ha ezt szeretnétek elkerülni, érdemes magatoknak is külön vezetitek a már teljesített és folyamatban lévő tárgyak listáját. Hol találjátok meg a saját szakotok tanegységlistáját? Általában az egyetemek honlapján eléritek a saját szakotokra vonatkozó, néhány esetben évekre bontva feltöltött listákat - ezért a kezdésetek évét is figyeljétek, jól szerepeljen a dokumentum letöltésekor. Ugyanis, ha azóta, hogy elkezdtétek az egyeremet megváltozhatott a szakotokon elvárt tanegységek listája vagy kódjai, ezért fontos, hogy a rátok vonatkozó dokumentumot töltsétek le.

A kreditekről - például a típusairól - még többet itt olvashattok.

Egyetem és középiskola? Ezek az alapvető különbségek a két rendszer között

Elindult a 2020-as felvételi, nehéz időszak vár a diákokra. Azonban a felvételi csak a kezdet. Mi a különbség az egyetem és a középiskola között? Mik lehetnek a felsőoktatás legnagyobb buktatói, és hogyan lehet elkerülni, hogy a legszebb éveitek katasztrófába fulladjanak? Ennek jártunk most utána.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.