Önköltséges képzésen tanultok és a következő félévben könnyítenétek a kiadásaitokon? Akkor a Diákhitel2 éppen nektek szól. Itt találjátok az igényléssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.
Kik vehetik fel?
A Diákhitel2-t az önköltséges képzésben – akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában – tanulók igényelhetik. A hitelre mindenki jogosult, aki még nem töltötte be a 45. életévét, rendelkezik felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal, az adott képzési időszakra bejelentkezett – azaz passzív félévekben nem –, illetve nem rendelkezik másik Diákhitel2 szerződéssel.
Mekkora a hitel összege?
A hitel összege megegyezik az önköltséges összegével – azaz a Diákhitel2-vel maximum akkor összeget lehet igényelni, amekkora az önköltséges képzésben részt vevő hallgató fizetési kötelezettsége az intézmény felé. Az igényelt hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola számára utalja.
Meddig vehető igénybe?
A Diákhitel2-t 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha osztatlan képzésben vesztek részt és a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de ekkor sem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.
Hogyan és mikor lehet igényelni?
Ha már a félév első utalásakor szeretnétek, hogy intézményetek számára folyósítva legyen a képzési díj összege, akkor a tavaszi félévben legkésőbb február 15-ig kell leadnotok a hiteligénylést. A Diákhitel2 első folyósításának időpontja a tavaszi szemeszterben március 14-e.
Mikor kell kezdeni a törlesztést?
Könnyebbség az egyetemistáknak, hogy csak a hallgatói jogviszony megszűnése után, de legkésőbb a 45. életév betöltését követően kell elkezdeni a törlesztést.
Érdemes tudni, hogy a hitel visszafizetésének ideje alatt bármikor lehetséges az előtörlesztés, korlátlanul és külön költségek nélkül, ezért abban az esetben, ha átsorolnának benneteket államilag támogatott képzésre, akár már a szak elvégzése előtt elkezdhetitek a törlesztést.
Mekkora a törlesztőrészlet összege és hány százalékos a kamat?
A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a törlesztőrészlet összegét az előző évben, október 31-én érvényes minimálbér alapján határozzák meg. A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztőrészlet kiszámításának alapja a két évvel korábbi jövedelem.
A kamat az előző évekhez hasonlóan még mindig 0 százalék.
A Diákhitel2 igényléséről és törlesztéséről a Diákhitel Központ honlapján találtok további információkat.
Ha a tavaszi félévben nem csak az önköltség fedezésére igényelnétek diákhitelt, akkor olvassátok el a szabad felhasználású Diákhitel1-ről szóló anyagunkat.
Mit kell tennetek, ha magasabb összegű diákhitelt szeretnétek a következő félévben?
Az őszi szemeszterben gyakran megszorultatok hónap végére, ezért a következő félévben több pénzt szeretnétek igényelni? A Diákhitel1 összegének módosítására évközben is van lehetőségetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
