Ezt minden egyetemistának ismernie kell, akár a diplomátok is múlhat rajta

Februárban kezditek az egyetemet vagy éppen már gólyák vagytok, de vannak kérdéseitek a tárgyfelvétellel, kreditekkel kapcsolatban? Fontos dologra hívjuk fel a figyelmet.

  • Eduline

Mintatanterv vagy tanegységlista - ezt a dokumentumot minden egyetemistának érdemes megszereznie, letöltenie és figyelemmel követnie a felsőoktatási évek alatt, lehetőleg már a képzés megkezdésekor. Ugyanis nem elég adott szakra bekerülve csak a Neptunban megjelenő órákat felvenni, a képzéseteknek van egy konkrét terve, menete, meghatározott kreditekkel, amelyekre, ha nem figyeltek, könnyen zátonyra futhattok.

A Neptun ugyanis nem mindig csak a mintatantervnek megfelelő órákat hozza be tárgyfelvételkor, vagy legalább is előfordul, hogy nem a számotokra megfelelő kódon. Előfordulhat, hogy egy-egy kötelező tárgyat bár elvégeztek, a képzés végén - mikor minden teljesített kreditet, tárgyat át kell néznetek - kiderül, hogy rossz kódon vettétek fel, emiatt az utolsó hajrában még plusz hivatalos papírokkal, tanulmányi osztályra járással kell töltenetek az időtöket. Ugyanis ezeket a krediteket el kell fogadtatnotok az intézményen belül a saját kötelező kódra - ez pedig nem más, mint a sokak által már ismert kreditelismertetés vagy -elfogadtatás.

Tehát ha ezt szeretnétek elkerülni, érdemes magatoknak is külön vezetitek a már teljesített és folyamatban lévő tárgyak listáját. Hol találjátok meg a saját szakotok tanegységlistáját? Általában az egyetemek honlapján eléritek a saját szakotokra vonatkozó, néhány esetben évekre bontva feltöltött listákat - ezért a kezdésetek évét is figyeljétek, jól szerepeljen a dokumentum letöltésekor. Ugyanis, ha azóta, hogy elkezdtétek az egyeremet megváltozhatott a szakotokon elvárt tanegységek listája vagy kódjai, ezért fontos, hogy a rátok vonatkozó dokumentumot töltsétek le.

A kreditekről - például a típusairól - még többet itt olvashattok.

Egyetem és középiskola? Ezek az alapvető különbségek a két rendszer között

Elindult a 2020-as felvételi, nehéz időszak vár a diákokra. Azonban a felvételi csak a kezdet. Mi a különbség az egyetem és a középiskola között? Mik lehetnek a felsőoktatás legnagyobb buktatói, és hogyan lehet elkerülni, hogy a legszebb éveitek katasztrófába fulladjanak? Ennek jártunk most utána.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.