Februárban érkeznek a magasabb ösztöndíjak - 2020-ban ismét emelkedett a hallgatói normatíva

Idén újra emeltek a hallgató normatíván, így 2020-tól további 30 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak.

  • Eduline

Ahogy már mi is írtunk róla korábban, februártól ismét változik a hallgatói normatíva, éves összege 2020-tól 166 600 forintra nő hallgatónként.

Még 2018 végén fogadta el az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében 2020-tól a hallgatói normatíva 40 százalékkal növekszik – mondta a Világgazdaságnak Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

A döntés értelmében februárban folyósítják az első emelt összeget, és mind a tanulmányi, mind a szociális ösztöndíjak összege magasabb lesz.

Az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányi ösztöndíját öt hónapra határozzák meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Ez az összeg idén 8300 forint, míg tavaly 6500 forint volt. A szabályozás azt írja elő, hogy a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát a szociális ösztöndíjakra kell fordítaniuk a felsőoktatási intézményeknek. A HÖOK adatai szerint ezeknek az ösztöndíjaknak az átlagos összege havonta 15–25 ezer forint között mozog, és a hallgatók 10 százaléka jogosult - írja a lap.

Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?

Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.