Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Idén újra emeltek a hallgató normatíván, így 2020-tól további 30 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak.
Ahogy már mi is írtunk róla korábban, februártól ismét változik a hallgatói normatíva, éves összege 2020-tól 166 600 forintra nő hallgatónként.
Még 2018 végén fogadta el az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében 2020-tól a hallgatói normatíva 40 százalékkal növekszik – mondta a Világgazdaságnak Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A döntés értelmében februárban folyósítják az első emelt összeget, és mind a tanulmányi, mind a szociális ösztöndíjak összege magasabb lesz.
Az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányi ösztöndíját öt hónapra határozzák meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Ez az összeg idén 8300 forint, míg tavaly 6500 forint volt. A szabályozás azt írja elő, hogy a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát a szociális ösztöndíjakra kell fordítaniuk a felsőoktatási intézményeknek. A HÖOK adatai szerint ezeknek az ösztöndíjaknak az átlagos összege havonta 15–25 ezer forint között mozog, és a hallgatók 10 százaléka jogosult - írja a lap.
Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?
Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.