Hogyan folytatódott a CEU-ügy 2019-ben? Összefoglaló

Az egyetem ígéretéhez híven az idén megkezdődött az oktatás a Közép-európai Egyetem új, bécsi campusán, jövő szeptemberben pedig már ott kezdik a tanévet az elsőévesek. A budapesti képzés sorsa egyre kérdésesebb - a Müncheni Műszaki Egyetemmel való együttműködést a német intézmény szerint a magyar kormány akadályozza.

  • Eduline

2017. március 28-án nyújtották be,és április 4-én fogadták el azt a Lex CEU-ként elhíresült törvényjavaslatot, amely értelmében az amerikai székhelyű Közép-európai Egyetem csak úgy maradhat Budapesten, ha az USA-ban is kampuszt nyit és államközi megegyezés születik az itteni tevékenységéről. A jogszabály ellen sokan tiltakoztak, akik szerint azt az intézmény ellehetetlenítésére hozták létre, április 26-án pedig az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szabad szolgáltatásnyújtás elvének korlátozása miatt.

Az egyetem teljesítette a feltételeket (előbbit a New York-i Bard College-dzsal együttműködve), az intézmény szerint ugyanakkor a kormány nem hajlandó aláírni a működésüket garantáló nemzetközi megállapodást, így 2019. január 1-jétől nem indíthatnak új évfolyamot Budapesten (az egyetem akkreditációja 2022 végén jár le). Ezért 2018 decemberében bejelentették, hogy amerikai akkreditációjú képzéseiket Bécsbe költöztetik.

Patthelyzet?

A CEU ugyanakkor az idei évben azon volt, hogy a budapesti képzéseit is megtartsa. Idén márciusban érkeztek az első hírek arról, hogy Bajorország beszállna két – a kormányzással, valamint politikai, gazdasági, társadalmi és műszaki képzésekkel foglalkozó – tanszék finanszírozásába, egy harmadik esetében pedig a képzést alapítványi formában, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) koordinációjával és a BMW támogatásával valósítanák meg. Egy meg nem nevezett amerikai egyetemmel közösen olyan nemzetközi tanulmányi programokat terveztek, amelyek végén magyar, német és amerikai diplomát is lehet szerezni. Ez azért lenne előnyös, mert a harmadik országbeli egyetemekkel ellentétben az Európai Gazdasági Térség országaiból érkező egyetemeknek nem kell nemzetközi szerződést felmutatniuk. 

Az első megállapodás alapján, amelyet a TUM és a CEU május 7-én írt alá, három új nemzetközi professzori pozíciót hirdetnének meg együtt a politikatudomány, a műszaki tudományok és a társadalomtudományok terén, közös szemináriumokat, workshopokat és nyári egyetemeket szerveznének, német és amerikai akkreditációjú oklevelet és/vagy diplomát eredményező oktatási programokat hoznának létre, illetve csereprogramokat indítanának. A kormányt arra kérték, hogy biztosítsa ehhez a jogi garanciákat.

A kormány oldaláról már márciustól kezdve nyitottság mutatkozott a megoldás iránt - Orbán Viktor miniszterelnök még levelet is írt a bajor kormánynak arról, hogy nem fogják akadályozni az együttműködést. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont májusban arra utalt: a bajor felsőoktatási törvény miatt nem lehetséges a kooperáció.

Szeptember végéig semmilyen lényeges lépés nem történt, csak egy mesterképzéses hallgatóknak szóló csereprogram, illetve egy, a Stanford és a Berkeley egyetemmel közösen tartott workshop valósult meg. A TUM szóvivője ekkor azt mondta: amíg a magyar kormány nem garantálja azt, hogy a CEU-s diákok amerikai diplomát fognak kapni, semmi sem fog történni az ügyben, a bajor törvények pedig egyáltalán nem akadályozzák az együttműködést.

Eközben Bécsben

Ezzel párhuzamosan januárban elindították az osztrák akkreditációs eljárást, hat képzés júliusban zöld utat is kapott. Ezek a kultúra, politika és társadalom alapképzés, a filozófia, politika és közgazdaság alapképzés, a nemzetközi közkapcsolatok mesterképzés, a közpolitika mesterképzés, a nők és társadalmi nemek mesterképzés, illetve a környezetpolitika és menedzsment mesterképzés. A CEU azt nyilatkozta, a következő tanév során a többi amerikai akkreditációjú programja kapcsán is igényli majd az osztrák akkreditációt.

Szeptember 30-án meg is kezdődött az oktatás az új bécsi campuson. A 2019/2020-as akadémiai év átmeneti lesz, az elsőévesek Bécsben és Budapesten is töltenek majd időt. Idén ősszel 300, amerikai diplomával záruló szakot végző hallgató tanul az ausztriai campuson - írta közleményében az egyetem. Itt nézegethettek fotókat a campusról.

A következő tanévet már Bécsben kezdik majd a CEU-ra újonnan felvett hallgatók, de magyar diplomát is kaphatnak, ha a kreditek egy részét Budapesten végzik el. Az amerikai alapszakos oklevélért pedig még egy évig kell majd tanulni, mivel az USA-ban négyéves a BA-képzés. Itt olvashatjátok a részleteket.

Átalakítások és változások: ez történt 2019-ben a felsőoktatásban

Milyen változásokat hozott a 2019-es év a felsőoktatásban? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.