Fontos a jó átlag: az egyetemisták körében is sok múlik rajta

Az állami ösztöndíjas képzésben tanulóknak ügyelniük kell arra, hogy meg is tarthassák helyüket ebben a finanszírozási formában. Ehhez viszont több feltételnek is eleget kell tenniük, különben átsorolják a őket önköltséges képzésre. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

A vizsgaidőszak vészes közeledtével és a szemeszter zárásával újra felhívjuk a figyelmeteket arra, miért érdemes jól teljesítenetek a vizsgákon, zh-kon.

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, két kritérium is van, amelynek meg kell felelnetek annak érdekében, hogy ugyanolyan formában tanulhassatok a jövőben, mint jelenleg. Az egyik, hogy az (aktuálisan) utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek – tehát az első évben legalább 36-ot –, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Ezt a következő képen nézhetitek meg tanulmányi területenként meghatározva:

Jó hír, hogy minderre vagy egy teljes évetek, ugyanis az állami ösztöndíjasról önköltséges, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásra a tanév végén évente egyszer, július 31-ig kerülhet sor.

A jó tanulmányi átlag pedig az ösztöndíjak miatt is fontos, az aktuális lehetőségekről itt olvashattok.

Hamarosan itt a vizsgaidőszak: szuper módszer a szakirodalom feldolgozásához

Sokan szorongva látnak hozzá egy-egy vizsga vagy beadandó előtt a szakirodalom olvasásához, annyira nagynak tűnik a feldolgozandó anyag. Egy olyan technikát mutatunk, amellyel hatékonyan rághatjátok át magatokat a kötelezőkön, könnyebben átláthatjátok az összefüggéseket és egyhamar nem is felejtitek el a tanultakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.