Fontos a jó átlag: az egyetemisták körében is sok múlik rajta

Az állami ösztöndíjas képzésben tanulóknak ügyelniük kell arra, hogy meg is tarthassák helyüket ebben a finanszírozási formában. Ehhez viszont több feltételnek is eleget kell tenniük, különben átsorolják a őket önköltséges képzésre. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

A vizsgaidőszak vészes közeledtével és a szemeszter zárásával újra felhívjuk a figyelmeteket arra, miért érdemes jól teljesítenetek a vizsgákon, zh-kon.

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, két kritérium is van, amelynek meg kell felelnetek annak érdekében, hogy ugyanolyan formában tanulhassatok a jövőben, mint jelenleg. Az egyik, hogy az (aktuálisan) utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek – tehát az első évben legalább 36-ot –, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Ezt a következő képen nézhetitek meg tanulmányi területenként meghatározva:

Jó hír, hogy minderre vagy egy teljes évetek, ugyanis az állami ösztöndíjasról önköltséges, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásra a tanév végén évente egyszer, július 31-ig kerülhet sor.

A jó tanulmányi átlag pedig az ösztöndíjak miatt is fontos, az aktuális lehetőségekről itt olvashattok.

Hamarosan itt a vizsgaidőszak: szuper módszer a szakirodalom feldolgozásához

Sokan szorongva látnak hozzá egy-egy vizsga vagy beadandó előtt a szakirodalom olvasásához, annyira nagynak tűnik a feldolgozandó anyag. Egy olyan technikát mutatunk, amellyel hatékonyan rághatjátok át magatokat a kötelezőkön, könnyebben átláthatjátok az összefüggéseket és egyhamar nem is felejtitek el a tanultakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.