Fontos szabályok: ez történik, ha nem szerzitek meg időben a diplomát

Hogyan kell "törlesztenetek", ha állami ösztöndíjasként nem végzitek el a képzést a meghatározott időben belül? Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

2020. január 1-jétől változnak az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozó szabályok: eddig azoknak, akik nem szerezték még a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük, de kérvényezhették, hogy ehelyett ledolgozzák az állami féléveket. A jövő évtől ez utóbbi lesz az alapértelmezett "törlesztési" forma, fizetni csak akkor kell, ha két éven belül nem kezdetek el dolgozni.

A képzési idő másfélszeresébe nem számítanak bele a passzív félévek, ha pedig külföldi felsőoktatási intézményben vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben kezdetek el tanulni, kérhetitek a határidő felfüggesztését. Erről itt olvashattok részletesen.

Fontos, hogy az állami ösztöndíjjal folytatható tanulmányok hossza ennél rövidebb: a képzési időn felül még két félévig tanulhattok támogatott formában. Az állami ösztöndíjas félévekről itt találtok fontos információkat.

Hány napig kell dolgozni, ha nem szereztétek meg időben a diplomát?

Állami ösztöndíjas félévenként 150 nap munkaviszonyt kell fenntartanotok.

Meddig kell ezt teljesíteni?

Az állami ösztöndíjas féléveiteknek megfelelő munkaviszony egészét az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell fenntartanotok. Ha kicsúsztok a határidőből, a képzési költség felének arányosan csökkentett részét kell visszafizetnetek.

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.

Ha viszont alap- vagy mesterképzés esetén az első félév után, osztatlan képzésben legkésőbb a második félév után gondoljátok meg magatokat, nem keletkezik kötelezettségetek.

Mi történik, ha újra tanulni kezdetek?

Ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni, kérelmezhetik a kötelezettség teljesítésének felfüggesztését.

Van más kötelezettség is?

Igen, ha megszerzitek az oklevelet, az ezt követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező időtartamot kell "ledolgoznotok", különben vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét.

Ki mentesülhet a kötelezettségek alól?

A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.

A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

Egyetemisták, figyelem! Erre már az első félévben érdemes figyelni, hogy ne kelljen fizetnetek

Bár a legtöbb egyetemen és főiskolán az első félévben főleg alapozó tárgyak vannak, érdemes már most odafigyelnetek a jegyeitekre és a megszerzett kreditekre, ha szeptembertől nem szeretnétek átkerülni fizetős képzésre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.