Hogyan kell "törlesztenetek", ha állami ösztöndíjasként nem végzitek el a képzést a meghatározott időben belül? Itt vannak a szabályok.
2020. január 1-jétől változnak az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozó szabályok: eddig azoknak, akik nem szerezték még a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük, de kérvényezhették, hogy ehelyett ledolgozzák az állami féléveket. A jövő évtől ez utóbbi lesz az alapértelmezett "törlesztési" forma, fizetni csak akkor kell, ha két éven belül nem kezdetek el dolgozni.
A képzési idő másfélszeresébe nem számítanak bele a passzív félévek, ha pedig külföldi felsőoktatási intézményben vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben kezdetek el tanulni, kérhetitek a határidő felfüggesztését. Erről itt olvashattok részletesen.
Fontos, hogy az állami ösztöndíjjal folytatható tanulmányok hossza ennél rövidebb: a képzési időn felül még két félévig tanulhattok támogatott formában. Az állami ösztöndíjas félévekről itt találtok fontos információkat.
Hány napig kell dolgozni, ha nem szereztétek meg időben a diplomát?
Állami ösztöndíjas félévenként 150 nap munkaviszonyt kell fenntartanotok.
Meddig kell ezt teljesíteni?
Az állami ösztöndíjas féléveiteknek megfelelő munkaviszony egészét az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell fenntartanotok. Ha kicsúsztok a határidőből, a képzési költség felének arányosan csökkentett részét kell visszafizetnetek.
Kikre vonatkozik a kötelezettség?
Az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.
Ha viszont alap- vagy mesterképzés esetén az első félév után, osztatlan képzésben legkésőbb a második félév után gondoljátok meg magatokat, nem keletkezik kötelezettségetek.
Mi történik, ha újra tanulni kezdetek?
Ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni, kérelmezhetik a kötelezettség teljesítésének felfüggesztését.
Van más kötelezettség is?
Igen, ha megszerzitek az oklevelet, az ezt követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező időtartamot kell "ledolgoznotok", különben vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét.
Ki mentesülhet a kötelezettségek alól?
A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.
A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.
Egyetemisták, figyelem! Erre már az első félévben érdemes figyelni, hogy ne kelljen fizetnetek
Bár a legtöbb egyetemen és főiskolán az első félévben főleg alapozó tárgyak vannak, érdemes már most odafigyelnetek a jegyeitekre és a megszerzett kreditekre, ha szeptembertől nem szeretnétek átkerülni fizetős képzésre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
