Magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása miatt kezdtek sztrájkolni hétfőn a brit egyetemi oktatók és dolgozók, az egyetemek majdnem felében leállt a tanítás - írja a BBC.
A korábbi bejelentésnek megfelelően november 25-én nyolcnapos sztrájk kezdődött 60 brit egyetemen - a felsőoktatási intézmények majdnem felében -, az oktatók és az oktatást segítő dolgozók is beszüntették a munkát. A brit szakszervezet, a University and Colleges Union (UCU) tagjai két különböző indokból sztrájkolnak (43 intézményben mindkettő miatt): egyrészt a nyugdíjjárulék növekedése miatt, másrészt a magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért - írja a BBC.
A szakszervezeti tagok a sztrájk végeztével, vagyis december 4. után egyéb akciókat is terveznek, például nem fogják elvégezni a szerződésükben nem szereplő feladatokat, helyettesíteni a hiányzó kollégákat és bepótolni az sztrájk miatt elmaradt órákat.
A brit oktatók és egyetemi dolgozók tavaly februárban és márciusban is sztrájkoltak, a szakszervezet pedig nem zárja ki, hogy a mostanit is újabb kövesse majd.
A dolgozók a nagy munkaterhelés, a keresetek reálértékének - 2009 óta 17 százalékkal való - csökkenése, a 15 százalékos nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjjárulék növekedése miatt tiltakoznak. Az UCU főtitkára, Jo Grady szerint 43 600 szakszervezeti tag fog sztrájkolni a következő nyolc napban a "rendszerszintű változásért". Hozzátette: az oktatási szektor az elmúlt 10 évben nagy bevételre tett szert, a dolgozókra fordított összeg viszont csökkent, a munkakörülmények pedig rosszabbak lettek.
A nyugdíjjárulék a fizetés 8 százalékáról 9,6 százalékára emelkedett. A szakszervezet számításai szerint a rendszer változása az oktatók számára összesen 240 ezer font, a professzoroknak 730 ezer forint nyugdíjkiesést jelent.
Az UCU azt követeli, hogy a nyugdíjjárulék teljes összegét a munkáltatók fizessék, az egyetemeket képviselő szervezetek - a University and Colleges Employers Association és a Universities UK - szerint azonban az ő hozzájárulásuk is a fizetés 18 százalékáról 21,1 százalékára növekedett, ami évente 250 millió fontos pluszköltséget jelent. Még 1,6 százalék átvállalásához pedig 373 millió fontra lenne szükség, amit a munkáltatói szervezetek szerint csak állások és kurzusok megszüntetésével, a hallgatói szolgáltatások visszavágásával, illetve a csoportlétszámok növekedésével lehetne kivitelezni.
A BBC-nek egy sztrájkoló tanár azt mondta: egyre alacsonyabb fizetés és egyre több munka mellett nem tudják biztosítani azt a minőségi oktatást, amelyet nyújtani szeretnének. A szülőknek tudniuk kell, hogy a dolgozók fele határozott idejű vagy órabéres szerződéssel dolgozik - tette hozzá. A diákok támogatják a dolgozók követeléseit, ugyanakkor a vizsgaidőszakra való időzítést nem tartják jónak.
Magyarországon tüntetés már biztosan lesz, az viszont még kérdés, hogy sztrájkolni fognak-e a tanárok. Részletek itt:
November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?
Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
