Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetlen magyar egyetemként bekerült a legfrissebb felsőoktatási világrangsorba. Ezek a legjobb pszichológiai képzéseket indító egyetemek.
Közel 500 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) nemrég nyilvánosságra hozott újabb tudományterületi rangsorába.
Ezúttal a pszichológia területén az egyetemeket tizenhárom teljesítménymutató alapján rangsorolták. Köztük a pszichológia számos területén elért eredményeket is figyelembe vették, beleértve az oktatási, sport-, üzleti, állat- és klinikai pszichológiát is.
Az ELTE egyetlen magyar egyetemként idén a 251-300. helyre került, metartva ezzel a tavalyi helyezését.
A rangsorban pontosan 494 egyetem került be, szemben a tavalyi 463 intézménnyel. A listát ismét a Stanford Egyetem vezeti, míg a Princeton Egyetem egy helyet lecsúszva másodikra, a Pennsylvania Egyetem pedig két helyet bukva a harmadikra esett vissza.
A bölcsészettudományi rangsorba Magyarországról az ELTE, a gazdasági és üzleti rangsorba pedig a Corvinus került be. Az informatikai listában és a műszaki képzések rangsorában két-két magyar intézmény szerepel. A társadalomtudomány területén is jól teljesítettek a magyar egyetemek: a Corvinus, az ELTE, a BME és a Debrecni Egyetem is bekerült a legjobbak közé. Az egyetemek nyújtotta oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó részrangsorban négy magyar intézmény kapott helyet. A fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába öt magyar egyetem, a az élettudományi listábapedig hat hazai intézmény került be.
Friss világrangsor: öt magyar egyetem került fel a legújabb listára
Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
