Friss világrangsor: öt magyar egyetem került fel a legújabb listára

Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.

  • Eduline

1054 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) november 19-én nyilvánosságra hozott újabb tudományterületi rangsorába. A listában kémiai, fizikai, csillagászati, föld- és tengeri tudományi, matematikai és statisztikai képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.

A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: a 401-500. helyen végzett. Az ELTE ezzel javított a helyezésén, tavaly ugyanis az 501-600. helyet sikerült megszereznie. A Szegedi Tudományegyetem szintén eggyel előrébb lépett a 2019-es 601-800. helyről az 501-600. helyre. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen szerepel a rangsorban - a BME megtartotta a tavalyi helyét, a Debreceni Egyetem viszont egy helyezést ugrott előre 2019-hez képest. A Pécsi Tudományegyetem először került be a listába, a 801+ kategóriában.

A fizikai tudományi rangsort a Princeton vezeti, a második a California Institute of Technology, a harmadik pedig megosztva a Cambridge-i Egyetem és a Stanford lett. Az ötödik helyet a Harvard szerezte meg. A legjobb eredményt az európai intézmények közül - az élettudományi listához hasonlóan - az ETH Zurich érte el a 8. helyen.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A magyar egyetemek hét másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.

Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem

Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.