Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.
1054 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) november 19-én nyilvánosságra hozott újabb tudományterületi rangsorába. A listában kémiai, fizikai, csillagászati, föld- és tengeri tudományi, matematikai és statisztikai képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.
A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: a 401-500. helyen végzett. Az ELTE ezzel javított a helyezésén, tavaly ugyanis az 501-600. helyet sikerült megszereznie. A Szegedi Tudományegyetem szintén eggyel előrébb lépett a 2019-es 601-800. helyről az 501-600. helyre.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen szerepel a rangsorban - a BME megtartotta a tavalyi helyét, a Debreceni Egyetem viszont egy helyezést ugrott előre 2019-hez képest. A Pécsi Tudományegyetem először került be a listába, a 801+ kategóriában.
A fizikai tudományi rangsort a Princeton vezeti, a második a California Institute of Technology, a harmadik pedig megosztva a Cambridge-i Egyetem és a Stanford lett. Az ötödik helyet a Harvard szerezte meg. A legjobb eredményt az európai intézmények közül - az élettudományi listához hasonlóan - az ETH Zurich érte el a 8. helyen.
A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.
A magyar egyetemek hét másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.
Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem
Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
