Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.
1054 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) november 19-én nyilvánosságra hozott újabb tudományterületi rangsorába. A listában kémiai, fizikai, csillagászati, föld- és tengeri tudományi, matematikai és statisztikai képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.
A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: a 401-500. helyen végzett. Az ELTE ezzel javított a helyezésén, tavaly ugyanis az 501-600. helyet sikerült megszereznie. A Szegedi Tudományegyetem szintén eggyel előrébb lépett a 2019-es 601-800. helyről az 501-600. helyre.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen szerepel a rangsorban - a BME megtartotta a tavalyi helyét, a Debreceni Egyetem viszont egy helyezést ugrott előre 2019-hez képest. A Pécsi Tudományegyetem először került be a listába, a 801+ kategóriában.
A fizikai tudományi rangsort a Princeton vezeti, a második a California Institute of Technology, a harmadik pedig megosztva a Cambridge-i Egyetem és a Stanford lett. Az ötödik helyet a Harvard szerezte meg. A legjobb eredményt az európai intézmények közül - az élettudományi listához hasonlóan - az ETH Zurich érte el a 8. helyen.
A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.
A magyar egyetemek hét másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.
Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem
Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
