Újabb világrangsorban tarolnak a magyar egyetemek

Hat magyar egyetem került be a Times Higher Education 2020-as élettudományi képzéseket rangsoroló listájába: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is a legjobbak között van.

  • Eduline

Újabb tudományterületi rangsort tett közzé november 19-én a londoni székhelyű Times Higher Education (THE): az élettudományi listában 821 intézmény biológiai, állatorvostudományi, agrártudományi és erdészeti, illetve sporttudományi képzéseit rangsorolták.

A magyar intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem érte el: mindkettő a 301-400. helyen végzett. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. lett, a Szent Isván Egyetem pedig a 601+ kategóriába került be. A Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem először szerepel a rangsorban.

Az élettudományi képzések listáját a Cambridge-i Egyetem vezeti, majd a Harvard és az Oxfordi Egyetem következik. A negyedik helyet a Massachusetts Institute of Technology, az ötödiket pedig a Stanford szerezte meg. Az európai kontinensen a legjobb képzéseket a svájci ETH Zurich nyújtja: az intézmény a 11. helyen került be a rangsorba.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A magyar egyetemek hat másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.

Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket

Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.