Hat magyar egyetem került be a Times Higher Education 2020-as élettudományi képzéseket rangsoroló listájába: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is a legjobbak között van.
Újabb tudományterületi rangsort tett közzé november 19-én a londoni székhelyű Times Higher Education (THE): az élettudományi listában 821 intézmény biológiai, állatorvostudományi, agrártudományi és erdészeti, illetve sporttudományi képzéseit rangsorolták.
A magyar intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem érte el: mindkettő a 301-400. helyen végzett. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. lett, a Szent Isván Egyetem pedig a 601+ kategóriába került be. A Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem először szerepel a rangsorban.
Az élettudományi képzések listáját a Cambridge-i Egyetem vezeti, majd a Harvard és az Oxfordi Egyetem következik. A negyedik helyet a Massachusetts Institute of Technology, az ötödiket pedig a Stanford szerezte meg. Az európai kontinensen a legjobb képzéseket a svájci ETH Zurich nyújtja: az intézmény a 11. helyen került be a rangsorba.
A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.
A magyar egyetemek hat másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.
Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket
Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
