Újabb világrangsorban tarolnak a magyar egyetemek

Hat magyar egyetem került be a Times Higher Education 2020-as élettudományi képzéseket rangsoroló listájába: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is a legjobbak között van.

  • Eduline

Újabb tudományterületi rangsort tett közzé november 19-én a londoni székhelyű Times Higher Education (THE): az élettudományi listában 821 intézmény biológiai, állatorvostudományi, agrártudományi és erdészeti, illetve sporttudományi képzéseit rangsorolták.

A magyar intézmények közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem érte el: mindkettő a 301-400. helyen végzett. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. lett, a Szent Isván Egyetem pedig a 601+ kategóriába került be. A Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem először szerepel a rangsorban.

Az élettudományi képzések listáját a Cambridge-i Egyetem vezeti, majd a Harvard és az Oxfordi Egyetem következik. A negyedik helyet a Massachusetts Institute of Technology, az ötödiket pedig a Stanford szerezte meg. Az európai kontinensen a legjobb képzéseket a svájci ETH Zurich nyújtja: az intézmény a 11. helyen került be a rangsorba.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A magyar egyetemek hat másik tudományterületi listába, illetve az oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó rangsorba is bekerültek: ezeket itt találjátok.

Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket

Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.