Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. Harmadik helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, megelőzve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet.

  • Eduline

Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll a HVG felsőoktatási rangsorának élén, az intézmény az oktatói és hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsort is vezeti.

Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és - javítva a tavalyi eredményén - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követi a listán. A negyedik helyet idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerezte meg, az intézmény egy év alatt három helyet is javított. A 2019-es hármas holt versenyben elért harmadik hely után a 2020-as listában a Semmelweis Egyetem, és kettőt rontva a Debreceni Egyetemmel osztozik az ötödik helyen. 

RangIntézményOktatói kiválóság (rang)Hallgatói kiválóság (rang)
1.Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)1.1.
2.Szegedi Tudományegyetem (SZTE)2.5.
3.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)7. 2.
4.Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)6. 6.
5.Debreceni Egyetem (DE)4. 9.
5.Semmelweis Egyetem (SE)9. 4.
7.Pécsi Tudományegyetem (PTE)4.10.
8.Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)15. 2.
9.Pannon Egyetem (PE)3. 16.
10.Károli Gáspár Református Egyetemet (KRE)10.12.
10.Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)16. 6.

A hetedik helyen a Pécsi Tudományegyetem áll, a nyolcadik helyet a Budapesti Corvinus Egyetem, kilencedik helyet pedig a Pannon Egyetem foglalja el. A tizedik helyre idén holtversenyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a Károli Gáspár Református Egyetemet sorolták.

Az egyetemi-főiskolai karok rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti holversenyben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karával. Ezen a listán az ELTE Természettudományi Kara lett a harmadik.

 A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Mi alapján áll össze a rangsor?

Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.