Mennyi idő alatt kell megszereznetek a diplomát?

Meddig kell befejeznetek a tanulmányaitokat, illetve megszereznetek a felsőfokú oklevelet, ha állami ösztöndíjjal tanultok, és milyen szabályok vonatkoznak az önköltséges hallgatókra? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az, hogy összességében hány félév alatt kell elvégeznetek az egyetemet, főiskolát, nincs szabályozva, ugyanakkor intézményileg meghatározhatják, hogy szemeszterenként hány kreditet kell minimálisan megszereznetek.

Ha már elvégeztétek az összes tárgyatokat, vagyis megszereztétek az abszolutóriumot, öt éven belül le kell tennetek a záróvizsgát, két év után pedig ezt feltételhez is köthetik.

Ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt, a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen, akkor is, ha még lenne állami ösztöndíjas félévetek. Ha ezt meghaladjátok, átsorolnak titeket önköltséges képzésre. Az állami ösztöndíj megtartásához további követelményeknek is meg kell felelni: ezekről itt olvashattok.

Állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek az oklevelet, különben hazai munkaviszony fenntartásával kell "törlesztenetek" a támogatást. A határidőt külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén lehet kitolni: a részleteket itt találjátok.

Ezekbe az állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidőkbe nem számítanak bele a passzív félévek, fontos szabály ugyanakkor, hogy egyszerre maximum két félévet halaszthattok, de ezt a tanulmányaitok alatt többször is megtehetitek.

Mi történik, ha nem tudjátok elvégezni a félévet az egyetemen, főiskolán?

Bejelentkeztetek az őszi szemeszterre, de valamiért nem tudjátok teljesíteni a tárgyakat? Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak rátok, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna