A Budapesti Corvinus Egyetem képviseli a magyar egyetemeket a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorában. Ezek a legjobb intézmények a gazdasági és üzleti oktatásban.
A Budapesti Corvinus Egyetem egyetlen magyar egyetemként a lista 501+ kategóriájába került a gazdasági és üzleti részrangsorban. Ez az eredmény megegyezik a tavalyi rangsorban elfoglalt helyével.
A korábbi rangsorokhoz hasonlóan ebben a szakterületi rangsorban is a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.
A listát idén is az amerikai Massachusetts Institute of Technology vezeti, második a Stanford Egyetem, harmadik pedig az Oxford University lett. Az első tízben szerepel továbbá a Cambridge, a Duke, a Berkeley, a Yale és a Harvard is.
A szintén nemrég megjelent társadalomtudományi rangsorban viszont nem csak egy hanem négy magyar egyetem is szerepel, szintén szép helyezésekkel. Ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 301-400. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pedig a 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education szerda délután nyilvánosságra hozott tematikus rangsorának készítői.
A korábban megjelent rangsorokat itt nézhetitek meg.
Itt az új felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között a THE rangsorában
A Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. A társadalomtudományi felsőoktatási rangsorát amerikai és brit egyetemek vezetik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
