Egymillió diákot érintő nyolcnapos sztrájkra készülnek a brit egyetemi oktatók

Hatvan brit felsőoktatási intézmény dolgozói sztrájkolhatnak november 25-től december 4-ig, a munkabeszüntetés több mint egymillió hallgatót érint. A tanárok a csökkenő bérek, a növekvő nyugdíjköltségek és a rossz munkakörülmények miatt szánták rá magukat a lépésre, és ez csak az első hullám - írja a Guardian.

  • Eduline

Nyolcnapos, november 25-től december 4-ig tartó sztrájkot jelentett be a brit egyetemi tanárokat összefogó University and College Union (UCU). A munkabeszüntetéshez a szakszervezetek felmérése alapján hatvan intézmény - köztük az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem - oktatói fognak csatlakozni, és egymillió hallgató lehet érintett - írja a Guardian.

Az egyetemi oktatók a magas nyugdíjjárulék, a csökkenő fizetések, a határozott idejű munkaszerződések terjedése és a nagy munkaterhelés miatt sztrájkolnak. Az UCU számításai szerint a felsőoktatásban dolgozó tanárok több mint fele határozott idejű szerződéssel dolgozik, a bérek reálértéken pedig 17 százalékkal csökkentek 2009 óta.

Jo Grady, a szakszervezet főtitkára azt mondta: a sztrájkok első hulláma ebben a hónapban fogja elérni az egyetemeket, hacsak a munkáltatók nem kezdenek el komolyan tárgyalni az oktatókkal a növekvő nyugdíjköltségekről és a csökkenő bérekről, romló munkakörülményekről.

Kevesebb mint két éve 14 napig sztrájkoltak az egyetemi tanárok, könyvtárosok és alkalmazottak a nyugdíjrendszert érintő változások miatt, akkor a munkabeszüntetés 65 intézményt érintett -  írja a portál.

Hollandiában az alap- és középfokú iskolák 80 százalékának tanárai sztrájkolnak béremelésért és jobb munkakörülményekért: itt olvashatjátok a részleteket.

Az iskolák többsége zárva lesz januárban, ha sztrájkolni fognak a pedagógusok

Határidőt adott a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, amelynek ha nem tesznek eleget, országos sztrájkkal indítják a 2020-as évet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.