Több mint négyezer iskola maradt zárva pedagógussztrájk miatt szerdán Hollandiában, a tiltakozók béremelést, illetve jobb munkakörülményeket szeretnének elérni.
Az ország alap- és középfokú oktatási intézményéinek mintegy 80 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben. Helyi sajtóhírek szerint a követelések teljesítésére az egyre fokozódó munkaerőhiány visszaszorítása érdekében is szükség lenne.
Múlt héten a kormány bejelentette, hogy nagyjából 460 millió euróval megemelik a jövő évi oktatási költségvetést, ebből azonban csak 363 millió euró számít friss forrásnak.
"Kapunk egy rendkívül drága ajándékot, de ez nem oldja meg az oktatás legnagyobb problémáját, nem lesz magasabb fizetés vagy több tanár" - közölte az akció egyik szervezője, hozzátéve, hogy az iskolák ezt a pénzt valószínűleg új számítógépekre, a mosdók felújítására és hasonló célokra fogják fordítani.
Leszögezte: az ilyen eseti forrásnövelések helyett strukturális béremelésekre, új tanárok felvételére van szükség, mert jelenleg az iskolák 40 százalékában még ahhoz sincs elég dolgozó, hogy például influenzaszezon idején megfelelően megoldható legyen a helyettesítés, így előfordul, hogy haza kell küldeni a diákokat.
A horvát kormányfő felszólította az oktatási dolgozókat, hogy szüntessék be a sztrájkot
Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen az október 10. óta tartó sztrájk beszüntetésére szólította fel az oktatási dolgozókat Horvátországban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
