Négy magyar egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási rangsorába.
Az európai oktatási részrangsorához készített kutatásban 18 ország 125 ezer diákja vett részt, a kérdésekkel pedig az egyetemek oktatási és tanulási lehetőségeit, és az egyetemei légkört a hallgatók megítélésében.
Az összesített magyar oktatási részrangsorban a Semmelweis egyetem lett a legjobb, 41. helyen áll. A második magyar egyetem a Szent István Egyetem lett 126-150. helyezéssel, majd a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jön, mind a két intézmény 151-200. helyezéssel.
A rangsor a hallgatói elkötelezettség mellett a diákok eredményeit, az intézmények sokféleségét, az egyetemek hatékonyságát és a tanításához szükséges forrásokat is figyelembe veszi.
A listát egyébként a brit egyetemek vezetik. Az első az Oxfordi Egyetem lett, második helyen pedig a Cambridge áll. Harmadik egy spanyol Navarra Egyetem lett, de a negyedik és az ötödik helyen ismét brit egyetem áll, a UCL és a londoni King's College személyében.
Korábban írtunk a 2020-as világrangsorról is, amibe nyolc magyar egyetem került. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.
Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
