Négy magyar egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási rangsorába.
Az európai oktatási részrangsorához készített kutatásban 18 ország 125 ezer diákja vett részt, a kérdésekkel pedig az egyetemek oktatási és tanulási lehetőségeit, és az egyetemei légkört a hallgatók megítélésében.
Az összesített magyar oktatási részrangsorban a Semmelweis egyetem lett a legjobb, 41. helyen áll. A második magyar egyetem a Szent István Egyetem lett 126-150. helyezéssel, majd a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem jön, mind a két intézmény 151-200. helyezéssel.
A rangsor a hallgatói elkötelezettség mellett a diákok eredményeit, az intézmények sokféleségét, az egyetemek hatékonyságát és a tanításához szükséges forrásokat is figyelembe veszi.
A listát egyébként a brit egyetemek vezetik. Az első az Oxfordi Egyetem lett, második helyen pedig a Cambridge áll. Harmadik egy spanyol Navarra Egyetem lett, de a negyedik és az ötödik helyen ismét brit egyetem áll, a UCL és a londoni King's College személyében.
Korábban írtunk a 2020-as világrangsorról is, amibe nyolc magyar egyetem került. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.
Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
