Állami ösztöndíjas képzés: mikor lehet elhalasztani a diplomaszerzést?

Milyen esetekben tolható ki az oklevélszerzés határideje az állami ösztöndíjas hallgatók számára? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát, különben a -  2020 januárjától hatályos szabályok értelmében - hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban, az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül.

A határidőt két esetben lehet kitolni, vagyis a feltétel teljesítését felfüggeszteni: külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányok esetén.

Legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két év időtartamra lehet felfüggeszteni a teljesítést, és igazolni kell, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény és a külföldön folytatott tanulmányok az adott állam joga szerint felsőoktatási intézménynek és felsőfokú képzésnek számítanak, illetve hogy az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat felnőttképzési jogviszonyban végzitek.

Fontos, hogy csak a felsőfokú oklevél megszerzésére irányuló külföldi tanulmányok számítanak, az Erasmus-félévek és a hasonló részképzések, ösztöndíjak nem.

Állami ösztöndíjas képzés: ezekben az esetekben mentesültök a kötelezettségek alól

Kikre nem vonatkoznak az állami ösztöndíjas képzés feltételei? Itt vannak a szabályok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.