2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésétől az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkenését várja. A mérési eredmények az intézmények számára is kijelölik majd a képzések fejlesztési irányait, illetve segítenek azonosítani a lemorzsolódásban veszélyeztett hallgatói kört - írja a Magyar Nemzet.
Egy tavaly közzétett országos vizsgálat szerint – amelyet a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja készített – az alapképzésekben a hallgatók negyven, a mesterképzésekben 15 százaléka sikertelenül zárja a tanulmányait, a doktori képzésben résztvevőknek pedig az ötven százaléka morzsolódik le - írja a lap.
A kompetenciamérés bevezetését egy 2017-ben indult, 1,9 milliárd forintos forrásból megvalósuló uniós projekt keretein belül készítik elő. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető dokumentumok szerint jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával zajlanak az intézményi egyeztetések, a rendszerszintű bevezetést pedig 2020 őszétől tervezik.
A képzés elején, illetve a végzés előtt is két-két általános alapkészséget mérnének, emellett az intézménynek az adott képzési területen fontos, szakspecifikus kompetenciákat is vizsgálhatnák egy további teszt keretében. A Magyar Nemzet kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) a mérés részleteivel kapcsolatban, de még nem kaptak választ.
A központosítás és a tanárok leterheltsége miatt romlik a diákok teljesítménye a PSZ alelnöke szerint
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
