A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetésétől az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkenését várja. A mérési eredmények az intézmények számára is kijelölik majd a képzések fejlesztési irányait, illetve segítenek azonosítani a lemorzsolódásban veszélyeztett hallgatói kört - írja a Magyar Nemzet.
Egy tavaly közzétett országos vizsgálat szerint – amelyet a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja készített – az alapképzésekben a hallgatók negyven, a mesterképzésekben 15 százaléka sikertelenül zárja a tanulmányait, a doktori képzésben résztvevőknek pedig az ötven százaléka morzsolódik le - írja a lap.
A kompetenciamérés bevezetését egy 2017-ben indult, 1,9 milliárd forintos forrásból megvalósuló uniós projekt keretein belül készítik elő. Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján elérhető dokumentumok szerint jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával zajlanak az intézményi egyeztetések, a rendszerszintű bevezetést pedig 2020 őszétől tervezik.
A képzés elején, illetve a végzés előtt is két-két általános alapkészséget mérnének, emellett az intézménynek az adott képzési területen fontos, szakspecifikus kompetenciákat is vizsgálhatnák egy további teszt keretében. A Magyar Nemzet kereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) a mérés részleteivel kapcsolatban, de még nem kaptak választ.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
