Lövöldözés volt egy texasi egyetemi bulin, ketten meghaltak

Két ember meghalt, tizennégy megsebesült szombat éjjel a texasi Greenville-ben, ahol egy fegyveres lövéseket adott le egyetemisták partiján. Három sebesült állapota válságos - közölték helyi illetékesek.

  • MTI

A Texasi A&M Kereskedelmi Egyetem rendezvényén, amelyet nem az intézmény kampuszán, hanem attól néhány kilométerre tartottak, a diákok a nyári szünet utáni vszzatérésüket ünnepelték. A rendezvényen legalább 750-en vettek részt - közölte Buddy Oxford seriffhelyettes.

A lövöldöző, akinek személyleírását a rendőrök nem ismerik, elmenekült, a rendőrök nagy erőkkel keresik őt. A lövöldözés akkor kezdődött, amikor a rendőrök a helyszínre érkeztek, mert törvénytelen parkolásról kaptak bejelentést. Ekkor hallották meg a lövéseket az épületből. A rendőrök két halottat találtak és 14 sebesültet különböző fokú sérülésekkel - mondta Oxford. A helyi kórház illetékese közölte, hogy a hozzájuk beszállított mindhárom sebesült állapota válságos.

Bíróság elé állítják a diákot, aki megverte 11 éves iskolatársát

Bírósági ügy lett abból a budapesti iskola melletti diákok verekedéséből, amelynél az egyik 14 éves fiú boxerrel verte meg súlyosan a másik 11 éves tanulót.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.