A minisztérium szerint 25 százalékkal nőtt az informatikai szakokra jelentkezők száma

Huszonöt százalékkal nőtt az informatikai szakokra jelentkezők száma 2015 és 2019 között - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Balatonfüreden a X. Infotér konferencián.

  • Eduline/MTI

Solymár Károly Balázs a digitális gazdaság területén elért eredményekről szóló előadásában elmondta: a Programozd a jövőd! címmel indult programnak köszönhetően nem csak az informatikai szakokra jelentkezők száma nőtt 25 százalékkal, hanem a felvettek száma is csaknem ennyivel, 23,5 százalékkal emelkedett.

Magyarországon még mindig 17 százalék azok aránya, akik még soha nem használtak internetet - emelte ki Solymár Károly Balázs. Ennek drasztikus mértékű csökkentését a következő évek egyik legfontosabb feladatának nevezte. Megjegyezte: az országos hálózatban kiépült digitális jólét pontokon már mindenki lakóhelyéhez közel szakképzett mentori segítséget kaphat.

Emellett célul tűzték ki azt is, hogy 3500 iskolaépületben valamennyi tanteremben biztosítsák a wifi hálózatot. Ez a helyettes államtitkár szerint 2600 helyen már megvalósult:  az összes állami fenntartású vidéki általános- és középiskolában minden tanteremben elérhető a wifi és megduplázták az átlagos sávszélességet.

A nap hőse ez az egyetemista: üres papírt adott le dolgozatként mégis ötöst kapott

Haga Eimi egy látszólag üres papírt adott le dolgozatként a japán Mie Egyetemen végzett nindzsatörténeti kurzusán, mégis ötöst kapott.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.