Akkor is fizetni kell, ha az első szemeszter után hagyjátok ott az egyetemet?

Teljesíteni kell a hallgatói szerződésben vállaltakat, ha az első félév végén gondoljátok meg magatokat? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Elkezdtem az egyetemet ősszel, de lehet, hogy megpróbálok külföldre felvételizni jövőre. Ha most abbahagyom a szakot, kell fizetnem? Állami ösztöndíjjal tanulok.

Ebben az esetben nem kell fizetni, ugyanis ha felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek az állami ösztöndíj miatt aláírt hallgatói szerződésben foglalt kötelezettségeket. Az egyetlen következmény, hogy eggyel vagy kettővel kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

2020. január 1-jétől egyébként változnak az azokra vonatkozó szabályok, akik diploma nélkül hagyják ott az egyetemet: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, a képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. A részleteket itt olvashatjátok.

Ezeket az átlagokat kell elérnetek, hogy megtarthassátok az ösztöndíjas helyeteket

Érdemes már az első félévben figyelni a tanulmányi eredményeitekre, ugyanis nem csak a teljesített kreditek számától függ, hogy átsorolnak-e benneteket önköltséges képzésre. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.