Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.
Mi az az Erasmus+?
Az Erasmus+ ösztöndíjjal lehetőségetek van 3-12 hónapot egy külföldi felsőoktatási intézményben tanulni, vagy egy Erasmus+ programországban található vállalkozásnál, szervezetnél 2-12 hónap szakmai gyakorlatot teljesíteni. De akár kombinálhatjátok is a kettőt.
A külföldi szakmai gyakorlat teljesítésére frissen diplomát szerzett hallgatóként is van lehetőségetek, a végzést követő egy évben – feltéve, hogy még végzés előtt, aktív hallgatóként benyújtottátok a pályázatot.
Milyen kritériumoknak kell megfelelnetek?
Akkor tudtok pályázni az ösztöndíjra, ha Erasmus+ programban részt vevő felsőoktatási intézmény magyarországi képzési helyén tanultok, valamint:
Ezeken kívül a felsőoktatási intézmények további feltételeket jelölhetnek ki, ezért bővebb információkért érdemes felkeresnetek az intézményi koordinátorotokat.
Mikor és hol tudjátok leadni a pályázatot?
A pályázatokat a felsőoktatási intézményetekben kell leadnotok. A leadási határidő intézményenként, sőt akár karonként is eltérő lehet, ezért a rátok vonatkozó információkról szintén az intézményi koordinátortól tájékozódhattok.
Mely külföldi egyetemekre pályázhattok?
Ha tanulás céljából utaznátok külföldre, akkor a főiskolátok, egyetemetek kapcsolatrendszere határozza meg, mely külföldi felsőoktatási intézményekre jelentkezhettek. Erről bővebben itt tájékozódhattok.
Szakmai gyakorlat esetén nincs ilyen megkötés, bármely Erasmus+ programországbeli céghez, szervezethez pályázhattok gyakornoknak, ha az adott tevékenység illeszkedik a tanulmányaitokhoz.
Mennyi támogatást kaphattok?
A pályázatban elnyerhető ösztöndíj részképzés esetén – célországtól függően – 420, 470 vagy 520 euró havonta, szakmai gyakorlat esetén pedig havi 520, 570 vagy 620 euró. A szociálisan rászoruló hallgatók kiegészítő támogatást is igényelhetnek, ami tanulmányi mobilitásnál havi 200 euró, szakmai gyakorlatnál havi 100 euró kiegészítést jelent. Ha Erasmus+ partnerországba mentek tanulmányi mobilitás céljából, akkor havonta 700 euró ösztöndíjat kaphattok, ami mellé még utazási támogatás is jár.
Miből finanszírozhatjátok a kinti megélhetést?
Külföldi résztanulmányokra is igényelhettek diákhitel1-et, aminek a felső összeghatára havi 70 ezer forint, de ha Európai Gazdasági Térségen belül tanultok, akkor maximum 10 hónapra emelt összegű diákhitelt is igényelhettek, ami havi 140 ezer forintot jelent. Erről a diákhitelről itt olvashattok bővebben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).