A műfaj növekvő népszerűségét kihasználva egyre több külföldi egyetem indít az online videójátékok világára épülő esport szakot. A kritikusok túl specializáltnak tartják a képzést - írja riportjában az AP.
Egyre több külföldi egyetem indít esport szakot: a képzés amerikai, brit, szingapúri és kínai intézmények palettáján is megjelent. Bár a bevezető órán egy videójátékot próbáltak ki a diákok, a képzés során az online "űzött" sportok marketingjéről, menedzsmentjéről például az egyre nagyobb méretű és léptékű versenyek szervezéséről tanulnak - írja riportjában az AP, amelyet az Index szúrt ki.
Esport szakot indított többek között a brit Chichester University és a University of Staffordshire, a virginiai Shenandoah University, a massachusettsi Becker College és az Ohio State University. A riport szerint az esport iparág üzleti értéke az idei évben már 1,1 milliárd dollár (337 millárd 700 millió forint) lesz, a videójátékozók és rajongók száma pedig 454 millió.
Van ugyanakkor, aki szkeptikus az új képzéssel kapcsolatban, különösen, hogy a brit és amerikai oktatásért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a diákoknak és a szülőknek. Joni Finney, a Pennsylvaniai Egyetemen működő, felsőoktatást kutató intézet igazgatója szerint néhány képzés túl specializált tudást ad, az egyetemek egy része pedig a jelentkezők számának visszaesését akarja ellensúlyozni jól hangzó szakok indításával. Szerinte az intézményeken múlik, hogy képesek-e kiállni és azt mondani, hogy egy üzleti diplomával el lehet helyezkedni ilyen munkakörökben is.
Pályakezdőknek: ezek a munkakörök néhány éve még nem léteztek
Melyek azok a szakmák, amelyek az elmúlt öt évben jelentek meg Magyarországon? Az új - és sokszor nehezen értelmezhető - pozíciók közül mutatott be néhányat a Pénzcentrum.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
