Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok

Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.

  • Eduline/Szentpéteri Izabella

Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok első emberei például általában jóval nagyobb fizetést kapnak, nemzetközi összehasonlításban pedig a magyarországi rektorok illetménye egyáltalán nem számít soknak - jegyzi meg a lap. Hozzáteszik, hogy a fizetéseket 2010-ben központilag visszavették, az intézkedés előtt egyes egyetemi vezetők bruttó bére a 4 milliót is meghaladta.

A 27 állami felsőoktatási intézmény közül jelenleg tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap. Jellemzően az orvosegyetemeken a legmagasabbak a bérek, alacsonyabb összegek pedig elsősorban a művészeti egyetemeken fordulnak elő. A legjobban fizetett rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek van.

Friss kutatás: a magyar hallgatók harmada indítana saját vállalkozást

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét - derül ki egy friss, nemzetközi kutatásból, amelynek eredményeit közleményében a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta össze.

A hasonló hallgatói létszámmal bíró brit egyetemeken például négyszer annyi pénzt kapnak a felső vezetők, mint a magyarok, Ausztráliában pedig forintra átszámítva havi 30 millió körül alakul az egyetemi vezetői alapbér. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy a szórás: havi tízmillió forintos de havi 135 millió forintos fizetés is előfordul.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.