Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.
Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok első emberei például általában jóval nagyobb fizetést kapnak, nemzetközi összehasonlításban pedig a magyarországi rektorok illetménye egyáltalán nem számít soknak - jegyzi meg a lap. Hozzáteszik, hogy a fizetéseket 2010-ben központilag visszavették, az intézkedés előtt egyes egyetemi vezetők bruttó bére a 4 milliót is meghaladta.
A 27 állami felsőoktatási intézmény közül jelenleg tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap. Jellemzően az orvosegyetemeken a legmagasabbak a bérek, alacsonyabb összegek pedig elsősorban a művészeti egyetemeken fordulnak elő. A legjobban fizetett rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek van.
Friss kutatás: a magyar hallgatók harmada indítana saját vállalkozást
Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét - derül ki egy friss, nemzetközi kutatásból, amelynek eredményeit közleményében a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta össze.
A hasonló hallgatói létszámmal bíró brit egyetemeken például négyszer annyi pénzt kapnak a felső vezetők, mint a magyarok, Ausztráliában pedig forintra átszámítva havi 30 millió körül alakul az egyetemi vezetői alapbér. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy a szórás: havi tízmillió forintos de havi 135 millió forintos fizetés is előfordul.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
