Bajban vannak az egyetemek? A jelentkezők harmada megbukott az érettségin Horvátországban

A 2019/2020-as tanév őszi beiratkozásai után több ezer hely maradt üresen a horvát egyetemeken, amihez az állami érettségin elért "katasztrofális eredmény" is hozzájárult - írta a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap vasárnap. A jelentkezők harmada bukott meg az érettségin Horvátországban.

  • Eduline/MTI

A tudományos és felsőoktatási ügynökség (AZVO) adatai szerint az új tanévre 42 ezer helyet hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, az őszi beiratkozások után 12 ezer hely üresen maradt az ingyenes és a fizetős képzéseken.

Nyáron 24 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik egyetemre, aminek egyik oka, hogy a gimnazisták 79, míg a szakközépiskolások mindössze 59 százaléka tudott csak leérettségizni, így mintegy 17 ezer hely maradt betöltetlenül a felsőfokú magán- és állami intézményekben, ami 20 százalékkal több, mint a 2018/2019-es tanévben.

Ősszel további 5211 hallgató nyert felvételt a pótfelvételi eljárás keretében valamilyen felsőoktatási intézménybe, így összesen 30 ezren iratkoztak be a 2019/2020-as tanévre.

Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

Nyolc állami egyetemen Horvátországban 6500 hallgatói hely maradt üresen, ebből a Zágrábban 3000, Splitben 700, Zárában (Zadar) 478, Dubrovnikban 254 - írta a lap. Nem jobb a helyzet a főiskolákon sem, főleg ami a magánintézményeket illeti: a nyári beiratkozás után fennmaradt 1903 szabad helyre mindössze 112 hallgató nyert felvételt, a magánegyetemeken a fennmaradt 456 helyre pedig 50. A legnagyobb diákhiánnyal a zágrábi közgazdasági egyetem küzd, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészettudományi karokon és a műszaki egyetemen sem - tette hozzá az újság.

Horvátországban a 2010/2011-es tanévtől vezették be a központi érettségit. A főiskolai és egyetemi képzési rendszerben emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény is feltétel az egyes felsőoktatási intézményekbe jelentkezéshez. Ott ahol nem kérnek emelt szintű érettségit, horvátból, matematikából és idegen nyelvből kell vizsgázni a diákoknak. A legtöbben horvát nyelvből buktak meg idén Horvátországban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna