Bajban vannak az egyetemek? A jelentkezők harmada megbukott az érettségin Horvátországban

A 2019/2020-as tanév őszi beiratkozásai után több ezer hely maradt üresen a horvát egyetemeken, amihez az állami érettségin elért "katasztrofális eredmény" is hozzájárult - írta a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap vasárnap. A jelentkezők harmada bukott meg az érettségin Horvátországban.

  • Eduline/MTI

A tudományos és felsőoktatási ügynökség (AZVO) adatai szerint az új tanévre 42 ezer helyet hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, az őszi beiratkozások után 12 ezer hely üresen maradt az ingyenes és a fizetős képzéseken.

Nyáron 24 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik egyetemre, aminek egyik oka, hogy a gimnazisták 79, míg a szakközépiskolások mindössze 59 százaléka tudott csak leérettségizni, így mintegy 17 ezer hely maradt betöltetlenül a felsőfokú magán- és állami intézményekben, ami 20 százalékkal több, mint a 2018/2019-es tanévben.

Ősszel további 5211 hallgató nyert felvételt a pótfelvételi eljárás keretében valamilyen felsőoktatási intézménybe, így összesen 30 ezren iratkoztak be a 2019/2020-as tanévre.

Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

Nyolc állami egyetemen Horvátországban 6500 hallgatói hely maradt üresen, ebből a Zágrábban 3000, Splitben 700, Zárában (Zadar) 478, Dubrovnikban 254 - írta a lap. Nem jobb a helyzet a főiskolákon sem, főleg ami a magánintézményeket illeti: a nyári beiratkozás után fennmaradt 1903 szabad helyre mindössze 112 hallgató nyert felvételt, a magánegyetemeken a fennmaradt 456 helyre pedig 50. A legnagyobb diákhiánnyal a zágrábi közgazdasági egyetem küzd, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészettudományi karokon és a műszaki egyetemen sem - tette hozzá az újság.

Horvátországban a 2010/2011-es tanévtől vezették be a központi érettségit. A főiskolai és egyetemi képzési rendszerben emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény is feltétel az egyes felsőoktatási intézményekbe jelentkezéshez. Ott ahol nem kérnek emelt szintű érettségit, horvátból, matematikából és idegen nyelvből kell vizsgázni a diákoknak. A legtöbben horvát nyelvből buktak meg idén Horvátországban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.