A 2019/2020-as tanév őszi beiratkozásai után több ezer hely maradt üresen a horvát egyetemeken, amihez az állami érettségin elért "katasztrofális eredmény" is hozzájárult - írta a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap vasárnap. A jelentkezők harmada bukott meg az érettségin Horvátországban.
A tudományos és felsőoktatási ügynökség (AZVO) adatai szerint az új tanévre 42 ezer helyet hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, az őszi beiratkozások után 12 ezer hely üresen maradt az ingyenes és a fizetős képzéseken.
Nyáron 24 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik egyetemre, aminek egyik oka, hogy a gimnazisták 79, míg a szakközépiskolások mindössze 59 százaléka tudott csak leérettségizni, így mintegy 17 ezer hely maradt betöltetlenül a felsőfokú magán- és állami intézményekben, ami 20 százalékkal több, mint a 2018/2019-es tanévben.
Ősszel további 5211 hallgató nyert felvételt a pótfelvételi eljárás keretében valamilyen felsőoktatási intézménybe, így összesen 30 ezren iratkoztak be a 2019/2020-as tanévre.
Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások
Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.
Nyolc állami egyetemen Horvátországban 6500 hallgatói hely maradt üresen, ebből a Zágrábban 3000, Splitben 700, Zárában (Zadar) 478, Dubrovnikban 254 - írta a lap. Nem jobb a helyzet a főiskolákon sem, főleg ami a magánintézményeket illeti: a nyári beiratkozás után fennmaradt 1903 szabad helyre mindössze 112 hallgató nyert felvételt, a magánegyetemeken a fennmaradt 456 helyre pedig 50. A legnagyobb diákhiánnyal a zágrábi közgazdasági egyetem küzd, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészettudományi karokon és a műszaki egyetemen sem - tette hozzá az újság.
Horvátországban a 2010/2011-es tanévtől vezették be a központi érettségit. A főiskolai és egyetemi képzési rendszerben emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény is feltétel az egyes felsőoktatási intézményekbe jelentkezéshez. Ott ahol nem kérnek emelt szintű érettségit, horvátból, matematikából és idegen nyelvből kell vizsgázni a diákoknak. A legtöbben horvát nyelvből buktak meg idén Horvátországban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
