Tíz meglepő tény az érettségiről: eltörlések és változások

Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

  • Eduline
  1. Magyarországon először 1851. szeptemberében (168 éve) szerveztek érettségi vizsgákat.
  2. A lányok először kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit - ez utóbbival nyílt meg számukra a felsőoktatás.
  3. 1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségit, de ez csak néhány hónapig maradt így, a bukás után visszaállt a rendszer.
  4. 1948 és 1955 között volt szakérettségi, amelyet azok a diákok szereztek, akik nem jutottak be a középiskolákba, ezzel gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit.
  5. 1952-ben bevezették felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdet
    Érettségi vizsga 1972-ben
    Fortepan/Péterffy István
  6. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, vagyis az érettségi eredmény „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehetett.
  7. 1978-79-ben megszüntették a történelemérettségit.
  8. 1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.
  9. 1993-tól már teljesen egészében az érettségin múlt a felsőoktatási felvételi, de az egyetemek, főiskolák átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt.
  10. 2005-től működik a kétszintű érettségi, azóta lehet emelt- és középszintű vizsgát is tenni - ez pedig azt jelentette, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi ismét az érettségin múlik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.