Megrongálta a hétfői vihar a szegedi jogi kar épületét, máshol tartják az órákat

Jelentős károk érték a hétfő délutáni viharban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Karának főépületét, az ingatlan életveszélyessé vált - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.

  • MTI

A közlemény szerint senki sem sérült meg, de az épület használhatatlanná vált. Jelenleg a károk felmérése, a kárenyhítés és az életveszély elhárítása zajlik.

A Tisza Lajos körúti épületről mintegy 100 négyzetméternyi tetőfelület hiányzik. A tető kisebbik része a Feketesas utcára, a nagyobbik - körülbelül 60-80 négyzetméteres - fele a gerendákkal együtt az épület belső udvarára esett, megsértve az üvegliftet, a belső udvart és a nyílászárókat. A bádogtető állapota életveszélyessé teszi az épületet, így az oktatást hétfőn felfüggesztették.

Az épületből ideiglenesen elköltöztették az adminisztratív hátteret biztosító egységeket. A tanórákat az SZTE karai közötti együttműködésben ideiglenesen más épületekbe szervezik át. A kormány az SZTE-t a felmerült vis maior helyzetben teljes támogatásáról biztosította - áll a közleményben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.