Semmelweis Egyetem rektora: nincs szó egyetlen nagy budapesti egyetemről

A kórházaknak sokkal nagyobb bevételük származik kutatásból és innovációból, mint oktatásból és egészségügyi ellátásból - mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Magyar Nemzetnek, azt indokolva: miért is tűzte ki célul, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsa.

  • MTI

A lap keddi számában megjelent interjúban Merkely Béla mérföldkőnek nevezte a 250 éves Semmelweis Egyetem jubileumi tanévét. Felidézte, hogy tavaly, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján már kitűzték azokat a célokat, melyek megvalósításán dolgoznak. Az egyik legfontosabb a tanterv gyakorlatközpontú fejlesztése, amely elsősorban az általános orvosi és a fogorvosi kart érinti. Mint mondta, máris határozott lépéseket tettek, és bevezették a szükséges változtatásokat.

Fotókon a régi Semmelweis Egyetem: különleges történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.

Kiemelte: jelentős céljuk, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsák. "Ez azt jelenti, hogy nemcsak meggyógyítjuk a betegeket, hanem folyamatosan kutatjuk és fejlesztjük a gyógyítás lehetőségeit is az innovációkkal. Ezt fogja szolgálni a VIII. kerületben, több egyetem együttműködésében megvalósuló Science Park, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán létrejövő innovációs kutatási laboratórium, amely a tervek szerint 2020 márciusában nyitja meg kapuit, de a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum is" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy valóban megvalósítják-e az egyetemi társulásokat, amelyekről a közelmúltban cikkezett a sajtó, Merkely Béla hangsúlyozta: nincs szó egyetlen nagy budapesti egyetemről. Olyan stratégiai együttműködéseket, illetve szövetséget tudnak elképzelni, amelyek valamennyi félnek előnyösek, és nem csak az egyik húzza fel a másikat. Jelenleg is vannak együttműködések az egyetemek között, arra lehet alapozni - mutatott rá a rektor.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.