Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

A bolognai rendszert nem adnák fel, a képzéseket ugyanakkor minden egyetemnek a saját feladatához kell szabnia - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Nemzetnek.

  • Eduline

A diplomások jelenlegi arányával megfelelően tudjuk működtetni a gazdaságunkat, Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség - mondta Palkovics László, a felsőoktatást is irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A diplomás-pályakövetési rendszer friss kutatása szerint, amelynek keretében a 2014-ben és 2016-ban végzettek munkaerőpiaci státuszát vizsgálták, az álláskeresők aránya valóban csak 2 százalék volt. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a frissdiplomások 3 százaléka külföldön tartózkodott, 8,8 százalékuk státuszáról pedig nem sikerült információt szerezni. A kutatás szerint ide tartozhatnak például a bejelentés nélkül külföldön tartózkodók, a nem regisztrált munkanélküliek, a nem bejelentett munkát végzők, illetve a háztartásbeliek is. A frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségeiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

A miniszter utalt a bolognai rendszer (amelyben a hároméves alapképzést kétéves mesterképzés követi) lehetséges felülvizsgálatára is, amelyről a hét elején írt az atv.hu. Palkovics most azt mondta, hogy az európai felsőoktatási környezetben semmiképpen sem szabad feladni a rendszert, ugyanakkor minden egyetemnek a maga feladatához kell szabnia a képzéseit, különbség van a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei között.

A Budapesti Corvinus Egyetem átalakításával kapcsolatban a miniszter elmondta: az alapítványi fenntartásba került egyetem bevételének egy-egy ötöde folyna be a hallgatói befizetésekből, kutatási pályázatokból, a vállalati szektorból, donoroktól, illetve a fenntartótól. Hozzátette: ingyenes képzést a Corvinus-ösztöndíjon keresztül nyújt majd az egyetem. A Corvinus átalakításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.