Minisztérium: a kormány nem tervezi egyetemek összevonását

A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.

  • MTI

A tárca azután küldött közleményt az MTI-hez, hogy a 24.hu hírportál egyetemi forrásaira hivatkozva arról írt, ismét előkerülhet a budapesti egyetemek összevonásának terve. A portál információi szerint már értesítették az elképzelésről az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kari vezetőit, és az új egyetem, a Budapest University vezetője az ELTE rektora lenne. 

A minisztérium közleményében rögzítette: a kormány célja változatlanul a magyar gazdaság versenyképességének növelése, aminek egyik eszköze a felsőoktatás teljesítményének erősítése. Ezt segítheti elő a magyar felsőoktatás bekapcsolódása az európai kutatási és innovációs térbe, amihez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban - írták.

Az ELTE az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sem a fenntartóval, sem más egyetemekkel nem folytatnak tárgyalásokat egyes budapesti egyetemek összevonásáról. 

A kormányzat részéről nem érkezett ezzel kapcsolatban megfogalmazott igény, és az ELTE rektora, Borhy László akadémikus részére sem érkezett felkérés - közölték, kiemelve: a sajtóban megjelent állításokat nem tudják kommentálni. 

Megjegyezték: az ELTE mint Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye elkötelezett a hazai felsőoktatás hatékonysága, minőségének és nemzetközi pozíciójának javítása iránt, ezért folyamatosan építi kapcsolatait és keresi az együttműködési lehetőségeket budapesti és más hazai, valamint külföldi egyetemekkel.

Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.