A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
A tárca azután küldött közleményt az MTI-hez, hogy a 24.hu hírportál egyetemi forrásaira hivatkozva arról írt, ismét előkerülhet a budapesti egyetemek összevonásának terve. A portál információi szerint már értesítették az elképzelésről az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kari vezetőit, és az új egyetem, a Budapest University vezetője az ELTE rektora lenne.
A minisztérium közleményében rögzítette: a kormány célja változatlanul a magyar gazdaság versenyképességének növelése, aminek egyik eszköze a felsőoktatás teljesítményének erősítése. Ezt segítheti elő a magyar felsőoktatás bekapcsolódása az európai kutatási és innovációs térbe, amihez elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban - írták.
Az ELTE az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sem a fenntartóval, sem más egyetemekkel nem folytatnak tárgyalásokat egyes budapesti egyetemek összevonásáról.
A kormányzat részéről nem érkezett ezzel kapcsolatban megfogalmazott igény, és az ELTE rektora, Borhy László akadémikus részére sem érkezett felkérés - közölték, kiemelve: a sajtóban megjelent állításokat nem tudják kommentálni.
Megjegyezték: az ELTE mint Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye elkötelezett a hazai felsőoktatás hatékonysága, minőségének és nemzetközi pozíciójának javítása iránt, ezért folyamatosan építi kapcsolatait és keresi az együttműködési lehetőségeket budapesti és más hazai, valamint külföldi egyetemekkel.
Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
