Erre a támogatásra pályázhatnak az elsőéves egyetemisták is: a részletek

Bár az elsőéves hallgatók az egyetemeken, főiskolákon tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, szociális helyzetük alapján rendszeres szociális ösztöndíjra már az őszi szemeszterben pályázhatnak.

  • Eduline

A rendszeres szociális ösztöndíjra – vagyis a szoctámra – már az őszi félévben is lehet pályázni, a határidőt és a benyújtandó dokumentumok listáját a saját egyetemetek, főiskolátok oldalán találjátok majd.

Fontos, hogy a szoctám havi összege nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20 százaléka (az éves hallgatói normatíva jelenleg 128 520 forint), ha a hallgató jövedelme alapján jogosult a támogatásra, emellett pedig fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva.

A szociális ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 10 százalékánál, ha a hallgató jövedelme alapján jogosult a támogatásra, és hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy félárva.

Fontos, hogy ha a szociális helyzetetekben valamilyen negatív változás áll be, egyszeri, rendkívüli szociális ösztöndíjat kérhettek.

A határidőkről: a szociális ösztöndíjra általában szeptember elejéig-közepéig kell pályázni, ezért minél hamarabb nézzétek meg a pályázati kiírást és kezdjétek összegyűjteni a szükséges dokumentumokat.

Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?

Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fonos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.