Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?

Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.

  • Eduline

Alaptámogatást azok kaphatnak, akik első alkalommal létesítenek hallgatói jogviszonyt államilag támogatott, teljes idejű felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan szakot, mesterszakot.

A támogatás összege felsőoktatási szakképzésen, BA- és BSc-szakokon, osztatlan képzéseken a hallgatói normatíva fele, mesterszakokon 75 százalék (a hallgatói normatíva jelenleg 128 520 forint).

Alaptámogatásra pályázni kell az egyetemek, főiskolák által megadott határidőig és a megfelelő dokumentumokkal.

Ezt a juttatást többek között a fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva, vagy félárva. Természetesen figyelembe veszik a családban egy főre jutó jövedelmet, ezért érdemes pályázni. Bővebb információt a saját felsőoktatási intézményetek oldalán találhattok.

Milyen egyetemi támogatásokat igényelhettek ősztől? Itt a lista

Idén ősszel kezditek az egyetemet? Milyen támogatásokra, ösztöndíjakra pályázhattok már az első év első félévében államilag támogatott formában tanulóként? Összeszedtük a legfontosabbakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.