Átalakított Corvinus: emelkedhet az oktatók bére a magánegyetemen?

A Budapesti Corvinus Egyetem eltökélt célja, hogy Közép-Európa vezető intézménye legyen a saját szakterületén. Ehhez azonban nyilván az oktatók bérezésén is jelentősen javítani kell majd – olvasható az e heti HVG-ben

  • Eduline

A Corvinus átalakítása során szeretnének egyre több külföldi diákot és tanárt bevonni, illetve a magas oktató/diák arányon – jelenleg közel 30 hallgató jut egy oktatóra – is módosítanának. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy az utóbbit úgy szeretnék-e elérni, hogy kevesebb diákot vesznek fel, vagy úgy, hogy az oktatók számát növelik - írja cikkében a HVG.

Ha kevesebb lenne a hallgató, akkor jóval magasabb tandíjakkal kellene számolni, ami már így sem alacsony – 500-700 ezer forint évente. Ahogy arról korábban mi is írtunk, az egyetem vezetése azt ígéri, hogy a jövőben továbbra is megmaradnak a tandíjmentes helyek, amit a Corvinus-ösztöndíjjal fognak biztosítani – ezt ugyanannyian kaphatják majd meg, mint jelenleg az állami támogatást.

Hivatalosan is alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem

Július 1-től az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítvány a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója.

Csák János, a Corvinus Megújulásért Felelős Projektszervezet korábbi tagja egy interjúban elmondta, hogy a különbséget a külföldi diákok fizetnék meg. Szerinte az ázsiai diákokból évente ezret Magyarországra lehet csábítani, ami fejenként 20 ezer dolláros tandíjjal számolva, a három évfolyamon 60 millió dollárt jelentene. Ebből a pénzből finanszíroznák a külföldi és a jelenlegi oktatókat is. Azok az oktatók, akik jelenleg is az egyetemen tanítanak, bíztató ígéreteket kaptak – ha a magánegyetem alkalmazottai lesznek, akkor a fizetésük is emelkedik. 

Még azt sem lehet tudni, hogy a későbbiekben megmarad-e a jelenlegi tömegoktatás, vagy kisebb létszámú, de nagyon magasan képzett hallgatók oktatása mellet döntenek. Az utóbbihoz mindenképpen fel kell forgatni az egyetem eddigi életét, ugyanis magasabb tandíjakra, és kevesebb, de jobban megfizetett oktatókra lesz szükség - írja a HVG.

A teljes cikket elolvashatjátok a HVG hetilapjában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?