Átalakított Corvinus: emelkedhet az oktatók bére a magánegyetemen?

A Budapesti Corvinus Egyetem eltökélt célja, hogy Közép-Európa vezető intézménye legyen a saját szakterületén. Ehhez azonban nyilván az oktatók bérezésén is jelentősen javítani kell majd – olvasható az e heti HVG-ben

  • Eduline

A Corvinus átalakítása során szeretnének egyre több külföldi diákot és tanárt bevonni, illetve a magas oktató/diák arányon – jelenleg közel 30 hallgató jut egy oktatóra – is módosítanának. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy az utóbbit úgy szeretnék-e elérni, hogy kevesebb diákot vesznek fel, vagy úgy, hogy az oktatók számát növelik - írja cikkében a HVG.

Ha kevesebb lenne a hallgató, akkor jóval magasabb tandíjakkal kellene számolni, ami már így sem alacsony – 500-700 ezer forint évente. Ahogy arról korábban mi is írtunk, az egyetem vezetése azt ígéri, hogy a jövőben továbbra is megmaradnak a tandíjmentes helyek, amit a Corvinus-ösztöndíjjal fognak biztosítani – ezt ugyanannyian kaphatják majd meg, mint jelenleg az állami támogatást.

Hivatalosan is alapítványi fenntartásba került a Budapesti Corvinus Egyetem

Július 1-től az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítvány a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója.

Csák János, a Corvinus Megújulásért Felelős Projektszervezet korábbi tagja egy interjúban elmondta, hogy a különbséget a külföldi diákok fizetnék meg. Szerinte az ázsiai diákokból évente ezret Magyarországra lehet csábítani, ami fejenként 20 ezer dolláros tandíjjal számolva, a három évfolyamon 60 millió dollárt jelentene. Ebből a pénzből finanszíroznák a külföldi és a jelenlegi oktatókat is. Azok az oktatók, akik jelenleg is az egyetemen tanítanak, bíztató ígéreteket kaptak – ha a magánegyetem alkalmazottai lesznek, akkor a fizetésük is emelkedik. 

Még azt sem lehet tudni, hogy a későbbiekben megmarad-e a jelenlegi tömegoktatás, vagy kisebb létszámú, de nagyon magasan képzett hallgatók oktatása mellet döntenek. Az utóbbihoz mindenképpen fel kell forgatni az egyetem eddigi életét, ugyanis magasabb tandíjakra, és kevesebb, de jobban megfizetett oktatókra lesz szükség - írja a HVG.

A teljes cikket elolvashatjátok a HVG hetilapjában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.