Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Első rész: rendszeres szociális támogatás.
A rendszeres szociális támogatásra – vagy ahogy mindenki emlegeti: a szoctámra – minden félévben újra kell pályázni. A támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe veszik többek között a hallgatók lakhatási körülményeit, állandó lakhelyének távolságát az egyetemtől/főiskolától, a hallgatóval egy háztartásban élők jövedelmét, egészségügyi állapotot stb. Ezek alapján pontokat kapnak a pályázók – végül azoknak ítélik meg a szociális támogatást, akik elérik az adott félévben meghatározott (intézményenként, karonként eltérő) minimumponthatárt.
Fontos, hogy rendszeres szociális támogatásra csak azok az egyetemisták, főiskolások pályázhatnak, akik teljes idejű, nappali képzésen tanulnak, a pályázás félévében aktív státuszúak (vagyis bejelentkeztek az adott szemeszterre), és államilag támogatott formában tanulnak (vagy államilag támogatott formában kezdték meg tanulmányaikat, és a megkezdett féléveik száma alapján jogosultak lennének még az államilag támogatott képzésben való részvételre).
Több kategóriát határoznak meg a felsőoktatási intézmények, a szociális támogatás összege is attól függ, melyik kategóriába sorolnak egy-egy hallgatót: a legmagasabb összeggel azok számolhatnak, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a támogatásra, emellett fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek vagy családfenntartók vagy nagycsaládosok vagy 25 évnél fiatalabb árvák. Ők a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát megkapják havonta (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 25 704 forint).
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.
Ennél valamivel alacsonyabb összegre számíthatnak azok, akik szintén jogosultak a szoctámra, és emellett hátrányos helyzetűek, gyámságuk nagykorúságuk miatt szűnt meg vagy 25 évnél fiatalabb félárvák – ők a hallgatói normatíva legalább 10 százalékát megkapják havonta, vagyis 12 852 forintot. Van egy „egyéb” kategória is, akik jövedelmi és egyéb helyzetük miatt szintén jogosultak a támogatásra, de egyik fenti kategóriába sem tartoznak – ők a hallgatói normatíva minimum öt százalékát kapják meg.
Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
