Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?

Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.

  • Eduline

A 2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra), egy évvel később további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik a felsőoktatásban egy főre számított normatív hallgatói támogatást - írja a Magyar Közlöny 194. száma.

Ez mit jelent a hallgatóknak?

Ahogy korábban megszavazták, 158 igen és 21 tartózkodó szavazattal jóváhagyott módosítás értelmében emelkednek a hallgatói normatívák.

Az állami ösztöndíjas hallgatók a második félévtől részesülhetnek a tanulmányi ösztöndíjakban, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez jelenleg közel 6 ezer forint, jövőre pedig 6 500, 2020-ra pedig 8 300 forintra emelkedik).

Az ösztöndíj a tanulmányi átlag függvénye, valamint az ösztöndíj számításánál figyelembe veszik a félév során megszerzett kreditek számát. Az ösztöndíj számításának pontos módja megtalálható az intézményi szabályzatokban.

A szociális támogatásokat is érinti, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.

Már tavasszal elkezdődik a Corvinus átalakulása

Márciusban el kell kezdeni tervezni az átállást, ha a Budapesti Corvinus Egyetemet valóban el akarják juttatni 2030-ra a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?