Már jövőre emelkedik a hallgatói normatíva és bővülhet a doktori képzésben részt vevők száma a felsőoktatási törvény elfogadott módosítása révén.
A 158 igen és 21 tartózkodó szavazattal jóváhagyott módosítás értelmében az egy diák után megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 520 forintra, 2020-tól pedig 166 600 forintra nő, ami 40 százalékos emelkedés.
A doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát a jelenlegi 1300-ról kétezerre növelik.
A felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárásokban a bíróságoknak legkésőbb 45 nap alatt döntést kell hozniuk.
Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
