Milyen ösztöndíjakra, támogatásokra pályázhattok hallgatóként? 5. rész: alaptámogatás

Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Ötödik rész: alaptámogatás.

  • Eduline

Mivel az elsőéves hallgatóként még nem kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, így első körben más lehetőségeket kell találnotok. Korábban írtunk már a szoctámról, a Klebersberg-ösztöndíjról, a rendkívüli szoctámról és a Bursa Hungarica ösztöndíjról is. Most arról olvashattok, mi az alaptámogatás és pontosan kik vehetik igénybe.

Az egyetem és főiskola első évében egyszeri alaptámogatást is igényelhettek, ha állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésen tanultok. Ez az összeg a felsőoktatási szakképzés, alap- és osztatlan képzés esetén a hallgatói normatíva 50 százaléka (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 64 260 forint), mesterképzés esetén 75 százaléka (96 390 forint).

Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?

Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.

Alaptámogatást olyanok igényelhetik, akik fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, félárvák, árvák kaphatnak, illetve azok a hallgatók, akik nagykorúságuk előtt gyámság alatt álltak.

Ezekről az egyetemek honlapjain olvashattok, a részletek, illetve a leadási dátumok is mások lehetnek.

Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.