Milyen ösztöndíjakra, támogatásokra pályázhattok hallgatóként? 5. rész: alaptámogatás

Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Ötödik rész: alaptámogatás.

  • Eduline

Mivel az elsőéves hallgatóként még nem kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, így első körben más lehetőségeket kell találnotok. Korábban írtunk már a szoctámról, a Klebersberg-ösztöndíjról, a rendkívüli szoctámról és a Bursa Hungarica ösztöndíjról is. Most arról olvashattok, mi az alaptámogatás és pontosan kik vehetik igénybe.

Az egyetem és főiskola első évében egyszeri alaptámogatást is igényelhettek, ha állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésen tanultok. Ez az összeg a felsőoktatási szakképzés, alap- és osztatlan képzés esetén a hallgatói normatíva 50 százaléka (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 64 260 forint), mesterképzés esetén 75 százaléka (96 390 forint).

Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?

Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.

Alaptámogatást olyanok igényelhetik, akik fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, félárvák, árvák kaphatnak, illetve azok a hallgatók, akik nagykorúságuk előtt gyámság alatt álltak.

Ezekről az egyetemek honlapjain olvashattok, a részletek, illetve a leadási dátumok is mások lehetnek.

Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.