U-Multirank: ezen a listán a CEU, a BME és az ELTE kapta a legjobb minősítést

A nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság alapján a magyar egyetemek közül a CEU, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a legtöbb kiváló minősítést a U-Multirank 2019-es felmérésének készítőitől.

  • Eduline

A U-Multirank 2019-es felmérésének készítői 96 ország 1700 egyetemét (köztük 15 magyar egyetemet) vizsgáltak egy ötfokozatú skála szerinti értékeléssel (a legjobb A-tól a legkevésbé jó E-ig) – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oldalán.

Magyarországon a nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság területén a CEU szerezte meg az elsőséget 13 kiváló, „A” minősítéssel, a második helyen végzett a BME az ELTE-vel holtversenyben, egyenként 7 „A” értékkel.

Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

A U-Multirank a 2008-as francia EU-elnökség alatt szervezett konferencián indult kezdeményezés kiteljesedése. Az eseményen egy olyan új egyetemi rangsor létrehozására törekedtek, amelynek módszertana nemzetközi összefüggésben képes visszaadni a kimagasló teljesítmények sokféleségét – teszik hozzá.

A U-Multirank objektív szempontokon és adatokon alapul: a teljesítménytényezők lényegesen szélesebb skálája szerint rendezi az egyetemeket, és így a többi nemzetközi felsőoktatási rangsorhoz képest reálisabb és felhasználóbarátabb eligazítást ad. Az új, többdimenziós felmérés öt kulcsterületen – a kutatás elismertsége, a tanítás és tanulás minősége, a nemzetközi orientáció, a tudástranszfer sikeressége (pl. működő és induló vállalkozásokkal kötött partnerségek) és regionális szerepvállalás – több különböző indikátor segítségével minősíti az intézményeket – teszik hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.